A magyar kormány tagjai e napon aláírták Moszkvában a magyar fegyverszüneti egyezményt. Magyarország ezzel elismerte: elvesztette a háborút. A fegyverszüneti egyezmény tudomásul vette, hogy Magyarország időközben megszüntette a háborúskodást a szövetségesek ellen, s hadat üzent Németországnak. Kötelezte a magyar kormányt, hogy fegyverezze le az ország területén lévő német csapatokat, a német hadfelszereléseket hadizsákmányként adja át, a német állampolgárokat internálja, nyolc gyalogos hadosztállyal vegyen részt a háborúban a szövetségesek oldalán, és biztosítsa a szabad mozgást a szovjet csapatok számára az ország területén. Érvénytelenítette az ún. bécsi döntéseket, és előírta, hogy Magyarország vonja vissza csapatait és közigazgatását az 1937. december 31. előtti határok mögé. Utasította a magyar kormányzatot: helyezze hatályon kívül az ún. zsidótörvényeket, tiltsa be a szövetséges hatalmak elleni propagandát. A fegyverszüneti egyezmény rögzítette: Magyarország az okozott károkért köteles kártérítést fizetni oly módon, hogy a 300 millió dollárból 200 milliót a Szovjetunió kapjon, míg 100 millió dolláron Csehszlovákia és Jugoszlávia osztozhasson. A fegyverszüneti egyezmény betartásának ellenőrzésére - a fegyverszünet egész időtartamára - Szövetséges Ellenőrző Bizottságot állítottak fel. Működésének anyagi feltételeit szintén a magyar kormánynak kellett megteremtenie. A magyar kormány 1945 nyarára, a jóvátételt és az anyagi ügyeket leszámítva, teljesítette a fegyverszüneti egyezmény előírásait.