A sajtó és a könyvkultúra 1820 után látványos fejlődésnek indult. Az 1805-ben megjelent 5 lappal szemben 1847-ben már 59, többnyire Pesten kiadott újság és folyóirat közül válogathatott az olvasó (ebből 33 volt magyar nyelvű). Minden politikai irányzat képviseltette magát a hírlapok palettáján. 1848 elején az újkonzervatív Budapesti Híradó képében megjelent az első magyar napilap. A folyóiratok között szaklapokat, irodalmi és ismeretterjesztő újságokat találhatunk. Virágkorukat élték a polgári eszmények és életforma népszerűsítésében fontos szerepet betöltő, magazin jellegű divatlapok. Kialakult a könyvkiadás professzionális szerkezete, a kiadó-nyomdász-könyvkereskedő munkamegosztása. Az irodalommal való foglalkozás író és olvasó esetében egyaránt elismert foglalatossággá vált, a legnépszerűbb íróknak a hírnév mellett megélhetést is biztosított. Megsokszorozódtak a példányszámok: a népszerűbb lapoknak több ezer előfizetője volt, némely magyar regény pedig 2-3 ezer példányban kelt el. A magas lap- és könyvárak mellett az olvasótábor bővülésében fontos szerepe volt az olvasóegyletek és kaszinók előfizetéseinek, illetve a könyvgyűjtésnek.