Habsburg Ferdinánd főherceg magyar királlyá választását követően, a bécsi udvari hatóságok átszervezésével párhuzamosan, megkezdődött a magyar kormányzat reformja is. Ezek egyik legfontosabbika a Magyar Kamara intézményének létrehozása volt, a királyi kincstartó tisztsége helyett. A Habsburg fennhatóság alá tartozó területeken az 1528. január 8-án kelt rendelettel megalapított Kamara szedette be a királyi adót és a harmincadvámot, igazgatta a királyi birtokokat, a betöltetlen egyházi javadalmakat. Feladatai közé tartozott a királyi végvárak őrségének fizetése és élelmezése. Az új kormányszerv 1529-ig Budán, majd 1531-től Pozsonyban működött. Elvben az uralkodó közvetlen irányítása alatt állt, a gyakorlatban azonban az Udvari Kamara utasításai szerint működött. Számadásait ott vizsgálták felül, tisztségviselőinek kinevezését ott véleményezték. A Kamara vezetője a prefektus (később elnök) volt, testületi döntéseiben 4 vagy 5 tanácsos vett részt. Hivatali szervezetének - amely a modern hivatalok előfutárának tekinthető - gerincét a titkár, a pénztárnok és a számvevő alkotta.