Száz éve tört ki az orosz-japán háború
2004. február 9. 09:00
<
`A cárizmus fegyverletételének előjátéka`
Jack London haditudósítóként, koreai katonák közt |
A Port Arthurért vívott harcokban a japán hadsereg 110 ezer embert és 15 hadihajót vesztett. A távol-keleti orosz flottatámaszpont elestét Lenin "az önkényuralom válságára" vezette vissza és "a cárizmus fegyverletétele előjátékának" minősítette. Az orosz seregek a továbbiakban súlyos vereséget szenvedtek Mukdennél (Senjang, Kína, 1905. március 5-7.), a távol-keletre vezényelt orosz balti flotta pedig 1905 májusában Csuzimánál gyakorlatilag megsemmisült: 38 hajója süllyedt el vagy vált harcképtelenné. A tengeri ütközetben ötezer orosz tengerész lelte halálát, további hétezer pedig japán fogságba került.
A japán flotta |
A háború utóéletéhez tartozik, hogy a szovjet kormány 1925-ben elismerte a portsmouth-i békét és tartotta magát annak rendelkezéseihez, Japán viszont 1931-ben megszállta Mandzsúriát és hátráltatta az áthaladó szovjet vasúti forgalmat. Az 1905-ös békeszerződés Japán második világháborús vereségével és fegyverletételével hatályát vesztette. Egy 1945-ös kínai-szovjet egyezmény 30 évre közös tulajdonná nyilvánította a flottatámaszpontot. Moszkva 1955 májusában kivonta katonai erőit Port Arhurból és azt térítésmentesen átengedte a Kínai Népköztársaságnak.
MTI