Befejezték a kanizsai ókeresztény sírkápolna feltárását

2004. október 28. 13:30

`A IV. század végén, V. század elején épült az a 60 négyzetméter alapterületű sírkápolna, amelyben két leánygyermek és egy idősebb nő különálló, teljesen ép sírjait és sokféle túlvilági útravalóját találtuk meg a szeptember végén indult, és szerdán befejeződött ásatás során, egy készülő raktárcsarnok szomszédságában` - tájékoztatott Horváth László. A téglákból gondosan kialakított első sír egy római kori villagazdaság módosabb tulajdonosának 5-6 éves leánygyermekét fogadta be. Ennek leggazdagabb a leletanyaga is, ami `aranygolyócskákból, fűzött nyakláncból, arany fülbevalóból, nyolc darab ezüst és bronz karperecből, ezüst tűkkel bőven ékesített fejfedőből, valamint i.u. 360-ból származó bronzpénzekből, öt üveg- és két agyagedényből, korsóból áll` - részletezte a kanizsai múzeum igazgató.

Elmondása szerint már szegényesebb a kápolna két másik, szintén sértetlen tartalmú sírja: a 14-15 éves leányt üvegből készült nyaklánccal ékesítették, melléje egyszerű üvegpoharat és agyagkorsót helyeztek, míg egy idősebb nő sok bronzpénzzel és illatszeres üvegcsékkel, korsókkal együtt indulhatott túlvilági útjára. "Jelentős a lelet szakmai értéke, hiszen Zalában ez az első ó-keresztény sírkápolna és egész Pannóniában - Belgrádtól a Duna-kanyarig - összesen 8 található belőlük, zömmel a nagyvárosokban, vagy azok közelében" - kommentálta Horváth László. Hozzátette: részben pályázati forrásból egy helyszíni bemutatótér kialakítását tervezik a kápolna körül.

A sírkápolnával átellenben, a 74-es főút bevezető szakasza északkeleti oldalánál 14-18 évvel ezelőtt már megtalálták a mostani lelet "előzményét". Akkor egy III-IV. századi villagazdaság 3 lakóépületének, fűrdőjének és istállóinak, fészereinek alapjait, illetve freskónyomait és egy közeli temető 25 sírját tárták fel.  A két ásatás eredménye "szorosan összefügg és egy itteni, római kori gazdasági központ létezését igazolja" - jegyezte meg a Thúry-múzeum igazgatója.

(Panoráma)