Az szép szabadságra, magyarság javára
2004. október 25. 12:00
Megemlékezések
A négyszáz évvel ezelőtti, 1604-ben kezdődött, Bocskai István erdélyi fejedelem által irányított szabadságharcra emlékeznek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol egykor a felkelés központja volt - tájékoztatták a szervezők csütörtökön az MTI-t.
Október 22-én, pénteken Rakamazon avattak emléktáblát a valamikori egyik győztes csata résztvevőinek tiszteletére, míg 30-án, szombaton Tiszalökön leplezik le a harcoló hadak vezetőjének, Bocskai Istvánnak a szobrát. A Tokaj szomszédságában fekvő Rakamaznál 1604. október 24-25-én csaptak össze Bocskai csapatai az osztrák császári sereg Tiszánál megrekedt részével és semmisítették meg azt. Négy évszázaddal ezelőtt, 1604. október 26. és november 7. között a Rakamazhoz közeli Tiszalök lett a Bocskai-féle szabadságharc központja, oda érkeztek tárgyalásokra akkor a török szultán és az erdélyi országgyűlés követei, Kassa város küldöttsége, valamint Felső-Magyarország fő urai. A szabolcsi településen gyülekezett a had is, és onnan indult harcba Felső-Magyarország várainak bevételére.
Tiszalökön készültek a hadjárat tervei, és ott született meg a vallásszabadság később világpolitikai jelentőségűvé eszméje is. A szabadságharc egykori központjában október 29-30-án kétnapos rendezvényen emlékeznek a hősökre. Az első napon konferencián elevenítik fel a történteket, a helyi iskolásoknak vetélkedőt rendeznek a felkeléssel kapcsolatos ismeretekből, és kiállítás nyílik Bocskai István életéről, koráról. Másnap - a szoboravatás mellett - ökumenikus istentiszteletet tartanak a tiszalöki református templomban, ahol a Bocskai Szövetség - mint azt Kreczinger István, a budapesti szervezet elnöke közölte - tizedik alkalommal adja át Bocskai-díjait. Az elismerést azok a Magyarországon, Nyugaton és Erdélyben élő személyiségek kapják, akik kiemelkedően szolgálják a nemzetet. A díjat rajtuk kívül 1996 óta intézmények is elnyerhetik.
(Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
