Az uralkodó szentesítette az 1808:VII. törvényt, melyben többszöri kezdeményezés után elrendelte a magyar katonai tisztképző intézet, a Ludovika Akadémia (Ludoviceum, Ludovika) felállítását. Nevét Mária Ludovikáról, I. Ferenc király harmadik feleségéről kapta, aki koronázási ajándékát, 50 ezer forintot ajánlott fel az intézmény létrehozására. (Az alaptőke hamarosan újabb adományokkal gyarapodott, pl. Buttler János 126 ezer forintot áldozott erre a célra.) 1830-ban József nádor lerakta az Akadémia épületének alapkövét az Orczy-kertben, s az intézet Pollack Mihály tervei alapján 1836-ban el is készült. A magyar országgyűlés azonban nem volt hajlandó megnyitni az akadémiát, mivel a bécsi udvar rendelete értelmében, a hadsereg egységes német jellege miatt az oktatási nyelv a német lett volna. Az intézményt 1849. január 7-én a Magyar Hadi Főtanoda néven akarta megnyitni Mészáros Lázár miniszter. 1872-ben a közös hadseregtől a honvédelmi minisztérium vette át az épületet, és így megindulhatott falai között a magyar katonatisztek képzése. (Később ez kiegészült a csendőrtisztképzéssel.)