A Beszterce- és a Körmöc-patakok összefolyásánál keletkezett település aranytermeléséről vált híressé. Az aranyforint verésének megkezdése körüli időkben a csehországi Kuttenbergből (Kuntá Hora) újabb telepesek, köztük aranypénzverők érkeztek, akik 1328-ban városi kiváltságlevelet kaptak. Kétmérföldes (kb. 3 km) körzetben a lakatlan földeket és erdőket megkapták szabad használatra, szabadon választhattak bírót és esküdteket, csak saját bírájuk előtt indíthattak ellenük pereket. Az alapítók voltak a legnagyobb bányarész-tulajdonosok is. Házaikat a város magjának számító gyűrűsréten építették fel, ezért nevezték őket gyűrűstéri polgároknak, Ringbürgereknek. Körmöcbányán volt a tíz pénzverőkamara egyike: a településtől északra fekvő Kammerhofban verték a híres körmöci aranyakat. Ezenkívül, az országban még Budán és Erdélyben vertek aranyforintot. Körmöcbánya később egyike lett a hét Garam-vidéki szabad királyi bányavárosnak, ezek közül a körmöci joggal élt Újbánya is.