Tizenöt éve kezdődött a bársonyos forradalom

2004. november 17. 11:11

Az úgynevezett `bársonyos forradalom` kezdete Csehszlovákiában. 1989. november 17-én, nyolc nappal a berlini fal `leomlását` követően Prágában a karhatalmi erők a belváros főutcáin brutális erőszakkal oszlatták fel azt a tüntető menetet, amelynek résztvevői eredetileg a Cseh-Morva Protektorátusban ötven évvel azelőtt e napon a nácik által kivégzett cseh diákokról kívántak megemlékezni. A gyökeres változásokat, új kormányt, szabad választásokat és a kommunista vezetők távozását követelték. A rohamrendőrök beavatkozása miatt egész Csehszlovákiában nagy volt a felháborodás.

17-én éjfél után Vágsellyén megalakult a Független Magyar Kezdeményezés, a jelenlegi Magyar Polgári Párt jogelődje. Még aznap este Prágában megalakult a Polgári Fórum (OF), és sztrájkba léptek a prágai színházak. 20-án a pozsonyi sétatéren megtartott újabb diáktüntetés után Pozsonyban megalakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) polgári kezdeményezés. Az egykori szövetségi köztársaságban végbement "bársonyos forradalmi események" első hónapjaiban ez a három polgári csoportosulás fémjelezte a történéseket. November 24-én új pártfőtitkárt választottak és lemondott a miniszterelnök is. November 27-én - a november 20-án megalakult Polgári Fórum felhívására - a nép további változásokat követelt. A parlament november 29-én törölte az alkotmányból a CSKP vezető szerepére vonatkozó cikkelyt. 1989. december 29-én a parlament Václav Havel írót választotta az ország elnökévé.

Az első szabad választásokat 1990. június 8-9-én tartották meg, amelyet a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nyert meg.

1993. január 1-jétől az ország két részre oszlott és létrejött a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság.

(MTI)