Rejtélyek Petrarca földi maradványai körül

2004. október 13. 12:30

A krimibe illő történet egyelőre kétségek között hagyja a tudósokat, köztük Vito Terribile Wiel Marin professzort, a kutatásokat és az exhumálást is vezető olasz szakértőt. Ugyanakkor a kétségek már tavasszal érzékelhetőek voltak, amikor is a DNS-vizsgálatok is problémákat jeleztek a tavaly november 18-án feltárt sírban talált csontok kapcsán: már akkor felmerült, hogy két személy földi maradványai keveredtek össze. Miközben a test maradványai valószínűleg a híres olasz költőé lehetnek, erre utal a csontfelépítés is, addig mások hamvai is a sírba kerülhettek, valószínűleg még a XVII. században - a jobb kar maradványai is ekkor tűnhettek el, egy velencei katolikus papnak "hála", akit ezért száműztek is a lagúnák városából. A koponyacsontok női maradványokat feltételeztek, ezért küldték azokat amerikai szakértőknek vizsgálatra.

 Az olasz kutatók szerint aki hozzáférhetett az idők folyamán a nagy költő sírjához, az a csontokat is megbolygathatta könnyűszerrel. Évszázadokkal ezelőtt ugyanis nagy divat volt - s nem csak a tudósok körében, az élet-halál problémájáról való meditációt jelezve - koponyát és más emberi csontokat tartani a dolgozószobákban. Arqua Petrarca temetőjében tavaly azzal a céllal kezdte meg a sír feltárását Vito Terribile Wiel Marin padovai anatómiaprofesszor, hogy rekonstruálják a néhai költőfejedelem egykori fizikai megjelenését. Az akkori vizsgálat egyébként azt állapította meg, hogy Petrarca a maga korában hatalmas termetűnek számító, 1,83 méter magas férfi lehetett. Földi maradványait nemcsak az 1873-as vizsgálat bolygatta meg, hanem a II. világháborús bombázások miatt kihantolt csontjait a velencei Dózse palota egyik földalatti rejtekhelyére vitték, s csak a háború után, 1946-ban helyezték ismét örök (?) nyugalomra Arqua Petrarca földjében.

(Panoráma)