Amikor október 27-i, az USA-hoz intézett jegyzékében az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere, Andrássy Gyula már elismerte a délszláv és a csehszlovák állam létrejöttének jogosságát, a Monarchia süllyedő hajóját kívánta megmenteni. Valójában azonban a monarchia passzív többségi nemzetei számára adta meg a végső jelet. Október 28-án az Andrássy-jegyzék hírének hallatára, utcára tódultak a prágaiak, és a Csehszlovák Nemzeti Bizottság államalapítói eufóriáját a magyarok akadályozhatták volna meg, igaz, valószínűleg csupán pár órára. A 68. magyarországi gyalogos ezred katonái megszállták a Károly-hidat, bevonultak az Óváros térre, szerencsére azonban nem került sor összeütközésre. Max von Coudenhove helytartó reggel Bécsbe utazott, az önkormányzat és a városi katonai parancsnokság pedig engedelmeskedett a koalíciós Nemzeti Bizottság utasításainak. A Vencel téren összesereglett százezres tömeg előtt azután a szónokok kihirdették, hogy "a szabad és független csehszlovák állam valósággá vált".