A Csurka István által szerkesztett politikai és kulturális hetilap ,a `Magyar Fórum` közli a főszerkesztő gondolatait a rendszerváltás lassúságáról, illetve elmaradásáról, Antall József egészségi állapotáról, és az MDF-et ezáltal fenyegető veszélyről (sajnos, később beigazolódott, hogy Csurka utóbb visszavont, maga által is tapintatlannak minősített borúlátó jóslata nem nélkülözte az előrelátás elemeit), a tömegkommunikáció vezetőinek feltételen leváltásáról, a `nómenklatúra` átmentett hatalmáról, a köztársasági elnök külföldi irányítóiról stb. Az axiómaként kezelt tétel szerint a volt politikai uralkodó réteg kapcsolatai, tapasztalatai révén `átmentette hatalmát` a gazdasági életbe, ezáltal nem történt valójában rendszerváltás vagy rendszerváltozás. A személyek azonosak maradtak, legfeljebb másként érvényesítik hatalmukat. A valóságban azonban inkább az történt, hogy az ügyes vagy jó szervezőképességű üzletemberek egy része korábban pártkarriernek is szükségét érezte, hogy biztosítsa pozícióját, de valójában csak a saját sikere érdekelte. A cikket mintegy kiegészítette két héttel később az MDF-piacokat megszervező képviselő, Zacsek Gyula írása, amelyben Soros György bankár `nyílt társadalom` építését célzó intézményeinek távozását követelte Magyarországról. A két cikk - különösen Csurkáé - nagy feltűnést keltett mind hangjával, mind megállapításaival, s több-kevesebb határozottsággal a Magyar Demokrata Fórum vezetői is elhatárolták magukat a szerzőktől. Antall József eleinte iróniával válaszolt, a kulturális bizottság vezetője jelezte, hogy próbálja meggyőzni az írót, nincs olyasféle "nagy összeesküvés", amilyet gazdag zsidó szabadkőművesek igazgatnak. Az MDF egyik, magát liberálisként meghatározó tagja egyenesen "náci alapvetés"nek minősítette a dolgozatot. (Később - lényegében ezért - kizárták a pártja képviselői csoportjából.) A bírálatok ellenére a cikk megrendítette a legerősebb kormányzó pártot, megadta a kezdő lökést a Magyar Út Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja létrejöttéhez, amelynek következtében a kormánykoalíció többsége 1993 végére, minimálisra csökkent a Parlamentben.