Kossuth az OHB elnöke
2003. október 8. 02:32
Százötvenöt éve, 1848. október 8-án, a Batthyány-kormány lemondása után a képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalom gyakorlását.
<
| Kossuth Lajos |
A testület feladata eredetileg katonai kérdésekben a kormányszervek ellenőrzése és a honvédelem megszervezésének támogatása volt. Megalakítását a képviselőház szeptember 21-én hagyta jóvá, s szeptember 28-án a Bécsben tárgyaló Batthyány távollétének idejére a testület jelenlevő tagjait: Kossuthot, Nyáryt és Semberyt bízta meg a végrehajtó hatalom ideiglenes vitelével. Másnap Kossuth javaslatára a "honvédelmi választmány" munkájába bevonták a minisztériumok államtitkárait is. Közülük Kovács Lajos (Közlekedés-és Közmunkaügyi Minisztérium) szeptember 30-ától, Kemény Dénes és Zoltán János (Belügyminisztérium) október 3-ától illetve 4-étől, Szász Károly (Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium) október 5-étől vett részt a testület ülésein.
Szeptember 30-ától az eladdig különféle neveken emlegetett grémium Országos Honvédelmi Bizottmányként (OHB) folytatta működését. A következő napon Pázmándy Dénes az országgyűlés elnöke javaslatára két volt minisztert, Szemere Bertalant (igazságügy) és Mészáros Lázárt (hadügy) választottak be a testületbe. Ugyanezen a napon szavazott bizalmat a bizottmány Gr. Somssich Pongrácz képviselőnek. Október 2-ától, a Batthyány kormány végleges lemondásától az OHB voltaképpen önálló kormányszervvé vált. Másnap - a liberális nemesség és a radikális baloldal átmeneti szövetségét kifejezendő - az OHB-t kiegészítették a felsőházból választott négy taggal: Br. Perényi Zsigmonddal, Br. Jósika Miklóssal, Gr. Esterházy Mihállyal és id. Pázmándy Dénessel. Ezzel a testület létszáma - az államtitkárokat és a későbbi elnököt nem számítva - 12 főre növekedett.
Az október 3-i királyi manifesztum - az udvar immár nemcsak az OHB, hanem az országgyűlés legitimitását is megkérdőjelezte -, illetve az időközben október 6-án Bécsben kitört forradalom újabb lendületet adott a végrehajtó hatalom forradalmi átszervezésének. A képviselőház október 8-i ülésén közhelyesléssel Kossuthot választotta meg az OHB elnökévé. Kossuth ezzel valójában egy kollegiális - a tárcákat el nem osztó - kormány elnökeként az ország első számú vezetője lett. A parlament a teendők szétosztását a tagok között az elnökre ruházta. November végére kialakultak a hatáskörök és a testület munkarendje. A fontosabb ügyeket Kossuth intézte, helyettese Nyáry Pál lett, a rendőri ügyek intézésére Madarász László kapott megbízást. A testület nem függött az uralkodótól, viszont felelősséggel tartozott az országgyűlésnek, amely tagjait bármikor visszahívhatta. Tevékenységét a Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) után szüntette meg, miután a kormányzó-elnöknek megválasztott Kossuth a végrehajtó hatalom gyakorlására a Szemere-kormányt nevezte ki.
Az OHB tagjai voltak:
MTI-Sajtóadatbank
Támogasd a 
szerkesztőségét!
