II. Ramszesz hazatér a sivatagba
2004. július 22. 17:09
Csaknem fél évszázados nagyvárosi száműzetés után II. Ramszesz egyiptomi fáraó monumentális rózsaszín gránitszobra visszakerülhet oda, ahol eredetileg felállították.
A hatalmas szobor, amely Kairó látogatóinak tájékozódási pontjává vált a központi pályaudvar környékén, már két hónapja csőállványzat mögé került. Az állványzaton nyüzsgő szakértők azon dolgoznak, hogy a szobrot felkészítség az utazásra. Haled Naszr, a munkálatok igazgatója elmondta: II. Ramszesz szobrát az év végén csavarozzák le masszív talapzatáról, hogy februárban megkezdhesse veszélyes útját.
A már tíz éve tervezett és azóta halogatott művelet közvetlen célja, hogy a szobor ne legyen kitéve Kairó nedves és szennyezett levegőjének. A fáraó szakálla alatt naponta kétszer 900 ezer gépkocsi robog el. A rezgés és a nedvesség, az kipufogógázok kikezdik a szobor anyagát, a rávésett hieroglifákat, amelyek alapján megállapították, hogy II. Ramszeszt ábrázolja.
A szakemberek nagy gondot fordítanak arra, hogy a több mint 80 tonnás és 11 méter magas szobor nehogy kettétörjön a szállítás során. Indulás előtt alaposan megröntgenezik, az esetleges repedések után kutatva.
II. Ramszesz szobra három napon át utazik majd, impozáns kíséret mellett. A jövendő "Nagy Egyiptomi Múzeum" területén, a piramisokhoz közel állítják majd fel. A fáraó megismerheti majd a modern haditechnikát: 25 tonnás fémládába zárják, azt pedig egy tankszállító járműre emelik. A költöztetést egy egyiptomi társaság végzi, 6 millió egyiptomi fontért (mintegy 200 millió forint).
A szobrot 1883-ban fedezték fel Memphisz térségében, amely a fáraók Egyiptomának első fővárosa volt. 1954-ben szállították Kairóba, nem sokkal azután, hogy Gamal Abdel Nasszer megdöntötte a monarchiát. Felállítása a város központjában Egyiptom történelmi gyökereit demonstrálta.
II. Ramszesz mintegy 90 évet élt, és 68 éven át uralkodott Egyiptomon (i. e. 1304-1236). Múmiája a kairói múzeumban látható.
A messziről is látható szobor, amely előtt medence és szökőkút volt, az utóbbi évtizedekben egyre jobban beszorult a város terjeszkedő kőrengetegébe, az alul- és felüljárók szövevényébe. A modern városkép sokat elvett méltóságából - de végül mégis klasszikus pompája győzte meg a hatóságokat, hogy a legjobb helyen a sivatagban lesz, ahonnan annak idején elhozták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
