I. Ferdinánd konferencia

2003. október 16. 11:45

Pálffy Géza: 500 éve született I. Ferdinánd király (1.)

Szapolyai János

1503. március 10-én, Magyarországtól több ezer kilométernyire, a spanyolországi Alcalá de Henaresben született történelmünk egyik legmeghatározóbb, de a szélesebb közvélemény által gyakran még mindig negatív jelzőkkel illetett uralkodója. Valójában milyen volt a Gárdonyi által is országáról megfeledkezőnek bemutatott Ferdinánd király, és hogyan értékelhető az újabb kutatások tükrében magyarországi kormányzása? Az 500. születésnapja alkalmából született alábbi rövid biográfia elsősorban erre a kérdésre keresi a választ.

Szapolyai János 1526. novemberi királykoronázását követően a magyar rendek ekkor még egy kisebb, de igen befolyásos csoportja a pozsonyi országgyűlésen, december 17-én Ferdinánd (1503. márc. 10., Alcalá de Henares-1564. júl. 25., Bécs) osztrák főherceget és új cseh királyt, egyúttal II. Ulászló leányának, Annának a férjét választotta uralkodóvá. A Habsburg dinasztiából - I. Albert (1437-1439) után - ő volt a második uralkodó a magyar trónon. 1564. évi halálát követően a magyar királyokat egészen 1918-ig a Habsburg, később a Habsburg-Lotharingiai család adta. Ők a dinasztia osztrák ágának (Casa de Austria) tagjaiként nemcsak magyar uralkodók, hanem egyúttal német-római császárok, cseh királyok és osztrák főhercegek, azaz a közép-európai monarchia uralkodói voltak, ami természetesen mindig jelentősen befolyásolta magyar politikájukat.

Hunyadi Mátyás

Szapolyai Jánossal való versengése miatt Ferdinánd királyt - a szintén külföldi Anjoukkal vagy Jagellókkal ellentétben - a 19-20. században gyakran nevezték a nemzeti függetlenség ellen fellépő uralkodónak. Ez a szemlélet azonban a későbbi korok káros visszavetítése a török hódoltság időszakára. Ferdinánd uralkodása idején ugyanis egyrészt alig akadt olyan európai állam, ahol a trónon ne úgymond "idegen" dinasztiák képviselői ültek volna, másrészt a közép- és kora újkorban Európa még nem nemzet-, hanem dinasztikus államok együttese volt.

Bár Hunyadi Mátyás kormányzása óta a magyar uralkodók több egyezményt (1463: bécsújhelyi szerződés, 1491: pozsonyi béke, 1506: házassági szerződés) kötöttek az 1440 óta a német-római császári címet viselő Habsburg-szomszédaikkal, a közvélekedés dacára Ferdinánd főherceg nem ezek értelmében lett a Magyar Királyság uralkodója. A magyar politikai elit egy meghatározó része ugyanis az 1526. december 17-ei pozsonyi diétán saját akaratából választotta királlyá, majd egyre növekvő támogatottság közepette koronáztatta 1527. november 3-án uralkodóvá. A szertartás - mint Szapolyai esetében is - teljesen törvényes volt, hiszen azt Székesfehérváron, a Szent Koronával, ekkor is a rangidős nyitrai püspök, Podmaniczky István végezte; az időközben Ferdinándhoz pártolt Várday Pál esztergomi érsek János király általi kinevezését ugyanis érvénytelennek tekintették. Így ettől a naptól - a magyar történelemben csaknem egyedülállóan - közel másfél évtizedig két legitim uralkodója, egyúttal ellenkirálya volt az országnak.

előző oldal következő oldal 2 / 4

A konferencia programja
Pálffy Géza: 500 éve született I. Ferdinánd király (1.)
Pálffy Géza: 500 éve született I. Ferdinánd király (2.)
Pálffy Géza: 500 éve született I. Ferdinánd király (3.)

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?