100 éves az Erzsébet híd
2003. október 10. 11:15
1903. október 10-én adták át a forgalomnak a kezdetben Eskü-téri hídként emlegetett dunai átkelőhelyet
<
Czekelius Aurél munkája
| a régi híd |
A híd megépítésére irányuló javaslatot elsőnek Pálóczi Antal építész vetette fel 1885-ben, s indítványát a parlament meg is szavazta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1890-es szakvéleménye viszont így hangzott: "Az Eskü-téri híd építése mindenképpen és teljességgel célszerűtlen, kivéve a gyalogközlekedés ez esetben lényegtelen álláspontját." Szerencsére a testület később megváltoztatta álláspontját.
Az építkezést (a Vámház-téri /Szabadság/ híddal egyetemben) az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. A tervezésre nemzetközi pályázatot írtak ki, a beérkezett 53 terv közül Julius Kübler német mérnök, valamint Eisenlohr és Weige építészek egynyílású kábelhídja kapta az első díjat, ám a minisztérium, mint beruházó a hazai ipart akarta pártolni, amely még nem volt képes a megfelelő kábeleket előállítani. A kiviteli terveket végül Czekelius Aurél készítette el Kherndl Antal műegyetemi tanár statikai elméletei alapján. A lánchíd - melynek 15 méteres tartólánc-elemeit Diósgyőrban gyártották - ekkor már nem volt korszerű szerkezeti megoldás. Jellemző, hogy a majd 500 méter nyílású New York-i Brooklyn-kábelhidat már húsz évvel korábban, 1883-ban átadták.
| lerombolva |
Az építkezés 1897-ben kezdődött. A vasszerkezetet a MÁVAG elődje gyártotta, karbonacélból. Az építés során a budai hídfő megcsúszott a Duna felé, ezért a hídfők elé mindkét parton betontömböt helyeztek el. A pillérek tartószerkezeteit romantikus vasdíszek borították, a torony tetején funkció nélküli csúcsok magasodtak. A szerkezet súlya 11 ezer 170 tonna, az építési költség 12,4 millió korona volt. Forgalomba helyezésekor a két pillér közötti 290 méteres távolságával az Erzsébet-híd volt a világ legnagyobb nyílású közúti lánchídja (1926-ban épült egy 340 méteres nyílású lánchíd a brazíliai Florianopolisban). A létesítmény teljes hossza 378,6 méter, a két 44,3 méteres parti nyílást nem lánc tartotta. A 11 méter széles kocsiút mellett a gyalogosok számára kétoldalt egyenként 3,5 méteres járda készült, s a láncok e járdák külső oldalán helyezkedtek el. A híd elsőként teremtett Budapesten a Duna két partja között villamos kapcsolatot, a vágányok kétoldalt, a járdák mellett kaptak helyet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
