NATO-jegyzőkönyvek a világhálón

2004. július 14. 12:31

Az Észak-atlanti Szövetség második legnagyobb gyűjteménye vált elérhetővé a világhálón: az 1966-67-es Harnel-jelentés.

Az online dokumentáció a Párhuzamos Történelem Projekt (PHP - Parallel History Project) keretében készült el. A PHP célja a hidegháborús szövetségi rendszerek kölcsönös félelem gerjesztette katonai terveinek feltárása, az iratanyagok kritikai értékelése és közhasználatra biztosítása. A legnagyobb NATO gyűjtemény, a Varsói Egyezménnyel kapcsolatos katonai tervezések részlegének iratanyagát már korábban digitalizálták.

Andreas Wenger, a Biztonsági Tanulmányok Központjának munkatársa tanulmányában rávilágít a NATO levéltárával együttműködésben feldolgozásra került 350 darabból álló jelentés történelmi értékére: a Harnel-jelentés egyszerre erősítette a NATO védelmi erejét, a szövetség tagállamai közti belső szolidaritást és ösztönözte a diplomáciai tárgyalások folytatását a Varsói Szerződéssel.

A hatvanas évek második felére a katonai szövetség kohéziója és közös érdekeinek tudata meggyengült. 1966 márciusában Franciaország tagsága fenntartása mellett kivonta haderejét a NATO integrált katonai struktúrájából; Nagy-Brittania a Rajna-menti brit védelmi jelenlét csökkentését jelentette be; Belgium pedig, hogy aktív haderejét lecsökkenti; az NSzK a védelmi költségvetés nagyságával kapcsolatos problémákat jelzett.

Az Egyesült Államok kongresszusi képviselői a vietnami háborúval kapcsolatos gondok miatt javasolták az Európában állomásozó amerikai erők és az amerikai szerepvállalás jelentős csökkentését. Brezsnyev és Koszigin a szemben álló katonai tömbök közötti enyhülést sürgette, eközben a Varsói Szerződés nagy iramú katonai fejlesztésbe kezdett (előkészítve ezzel a 68-as csehszlovákiai bevonulást és a Brezsnyev-doktrína meghirdetését).

A NATO védelmi miniszterei 1966. júliusi megbeszélésükön a szövetség védelmi rendszerének felülvizsgálatát jelölték meg fő feladatként, a megoldás kidolgozását Harmel belga külügyminiszterre bízták.  Az 1967. december 12-ei miniszteri találkozó új szakaszt nyitott a NATO történetében: elfogadták a Harmel-jelentést, valamint a NATO területvédelmének átfogó stratégiai koncepcióját.

A Harmel-jelentés a szövetség politikai-diplomáciai mozgásterét szabadította fel, a "rugalmas válasz" jegyében megfogalmazott új katonai doktrína pedig a feszültség eszkalálódásának lehetőségét csökkentette. A NATO politikai eszköztárába beiktatta a Szovjetunióval való konstruktív párbeszéd, a kétoldalú kapcsolattartás, a fegyverzetkorlátozás érdekében a tagállamok együttműködésének kiterjesztése lehetőségeit.