Hatvan éve jött Wallenberg Budapestre

2004. július 12. 15:20

`Ma van hatvan esztendeje, hogy Raoul Wallenberg 1944. július 9-én, vasárnap Budapestre érkezett` - mondta Szita Szabolcs azon a megemlékezéssel egybekötött sajtótájékoztatón, amelyet Raoul Wallenberg Budapestre érkezésének 60. évfordulója alkalmából tartottak a budai várnegyedben, az Úri utca 15. szám alatti házban.

A történész rámutatott: a svéd diplomata már 1944. júliusában 20-30 magyar munkatárssal dolgozott, november-december körül pedig munkatársainak száma megközelítette a négyszázat.

Az Úri utcai épületben Raoul Wallenberg és a háztulajdonos Berg család jóvoltából sok zsidó üldözött is menedékre talált a vészkorszak idején. A svéd követség egykori titkára első magyarországi munkaebédjét is itt tartotta megérkezését követő harmadik napon.

Az egykor svéd diplomáciai védelem alatt álló házban, több neves személy is megfordult: a vendégnapló tanúsága szerint, a házban töltött el egy éjszakát 1930. december 12-én a fiatalon, repülőgépbalesetben elhunyt svéd Gusztáv Adolf herceg. A Berg család vendégszeretetét élvezhette - többek között - Ádám Lajos sebészprofesszor, Szentgyörgyi Albert, valamint Per Anger svéd diplomata, aki 1942 óta attaséként dolgozott Budapesten, 1944 júliusától, Wallenberg érkezésétől vele együtt segített zsidók mentésében.

A négy lakásból álló ház kapuján belépve, a folyosó falán látható az egykor az épület utcafrontjára kihelyezett svéd védettséget jelző tábla. A folyosón tovább haladva egy zárt udvar található, ahonnan nyílik az a sziklába vájt mély pince ahol esetenként bújtatták az üldözötteket.

Forgács Gábor, akinek az édesapja Raoul Wallenberg egykori közvetlen munkatársa volt elmondta: akkor 18 évesen kifutó, küldönc gyerekként dolgozott a svéd követségen; két-három alkalommal járt az épületben. Édesapját és őt még Raoul Wallenberg megérkezése előtt egy héttel Per Anger hozta ki a tudari szénbányából illetve a Mosonyi utcai deportáló toloncházból - fűzte hozzá.

Szólt arról: "a Wallenberg-akció során sok pénzzel kellett operálni." A bankból kivett pénzt a házban tartották, a nyugtákat és az elszámolásokat pedig a pincében helyezték el. A svéd külügyminisztérium archívumában megtalálható, hogy Raoul Wallenberg és munkatársai a vesztegetésre szánt pénzt "külső"-ként tartották nyilván - jegyezte meg.

Glória Berg, Berg Tibor alezredes lánya, aki a ház három lakásának tulajdonosa elmondta: édesapja 1927-ben vette a házat, amelyet 1951-ben államosítottak. A házban lakott annak idején Nákó Erzsébet, Raoul Wallenberg titkárnője, Glória Berg nagynénje is.

Raoul Wallenberg 1912. augusztus 12-én született Stockholmban, Svédország egyik leghíresebb családja sarjaként. Az amerikai Michigan Egyetemen építészetet tanult, 1935-ben egy dél-afrikai svéd cégnél helyezkedett el. Néhány hónappal később egy holland banknál a palesztinai Haifában kezdett el dolgozni, s ott került először kapcsolatba Németországból menekült zsidókkal.

1936-ban visszatért Svédországba, a Közép-európai Kereskedelmi Rt.-nél vállalt munkát. A cég egyik alapítója a magyar származású Lauer Kálmán volt. 1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, ahová azonban soha nem érkezett meg. A szovjet hatóságok elhurcolták, sorsáról a mai napig nem tudni semmi bizonyosat.

(MTI Panoráma)