Villamosítják a fogaskerekűt
2004. július 2. 14:00
Hetvenöt évvel ezelőtt ezen a napon váltotta fel a gőzüzemet villamos üzem a budapesti Fogaskerekű vasúton.
A fogaskerekű sváb-hegyi végállomása az 1800-as évek végén |
Forgalma 1874. július 24-én indult meg, ekkor még csak Sváb-hegy állomásig, 2,8 km hosszban. A Széchenyi-hegyig 1890-ben hosszabbították meg vonalát, ekkor a legkisebb ívsugár 180 méteről 90 méterre csökkent. Legnagyobb emelkedője töbször változott, általában 110-113 ezrelék körüli volt - átlagos emelkedője 86-88%.
1910-ig télen nem közlekedett. A fogaskerekűnek nagy szerepe volt a hegyvidék fejlesztésében, mert a személyszállításon kívül építési anyagokat és más szállítmányokat kocsival együtt vitt fel a sváb-hegyi állomásig. Az üzemeltetők bekapcsolódtak a telekparcellázásba is, a forgalomszerzés érdekében pedig együttműködtek a vendéglőkkel: személyzetüket a fogaskerekű ingyen szállította, ebédre is érvényes jegyeket bocsájtott ki stb.
1926-ban a vasút koncessziója lejárt, üzemét a BSZKRT vette át. A környezeti károk miatt sokat bírált gőzüzemet 1929. július 2-án váltotta fel villamos üzem. Ezzel együtt a vasút menetideje is csökkent, 30 percről előbb 20, majd 15 percre.
1944. december 25. és 1945. június 16. között a fogaskerekű nem járt. 1973-ban rekonstruálták a vonalat: a pályát felújították, a megállókat magasperonossá alakították, a János Kórháznál új megálóhelyet létesítettek, a városmajori végállomást és járműtelepet átépítették. A mozdonyos vonategységek helyett az osztrák SGP cégtől motor- és vezetőállásos pótkocsiból álló vonategységeket szereztek be. A 600 V feszültségű vontatási áramról 1500 V feszültségűre tértek át.
Budapest Lexikon (Akadémiai, 1993)