Híd a Kwai-folyón
2004. február 16. 00:46
Amikor javában dúlt a második világháború a japánok elhatározták, hogy vasútvonalat építenek Thaiföld és Burma esőerdő borította hegyvidékein át. A negyedmillió ember halálos erőfeszítése árán sziklába vájt sínpár az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan a birodalmi erő jelképévé vált. A vasútvonal leghíresebb hídja, a híd a Kwai-folyón ma is áll, s a hollywoodi filmnek köszönhetőn az emberek világszerte történelmi ereklyeként tekintenek rá. Sok híd romja azonban a dzsungel mélyén pihen. Hírneve ellenére a híd a Kwai-folyón ma nem más, mint kapu egy elfeledett vasútvonal felé. Egy sínpár felé, mely arra vár, hogy újra felfedezzék.
Február 29-én 11 órakor
a National Geographic Channel műsorán
Játsszon velünk és nyerjen
National Geographic ajándékokat!
A szövetségesek nem tudták megakadályozni a humanitárius katasztrófát... de az amerikaiak a háború utolsó évére megalkották a vasútvonal ellen bevethető új fegyverüket, a nagypontosságú bombát. A bombák látványosan bizonyították hatékonyságukat. De a merész légiakciók részletei máig a történelem ködébe burkolóznak. A vasútvonal leghíresebb hídja, a híd a Kwai-folyón ma is áll, s a hollywoodi filmnek köszönhetőn az emberek világszerte történelmi ereklyeként tekintenek rá. Sok híd romja azonban a dzsungel mélyén pihen. Hírneve ellenére a híd a Kwai-folyón ma nem más, mint kapu egy elfeledett vasútvonal felé. Egy sínpár felé, mely arra vár, hogy újra felfedezzék.
Amikor a japán hadsereg 1942-ben lerohanta a Maláj-félszigetet és Burmát, az ott állomásozó európai gyarmati erők megszégyenítő vereséget szenvedtek. A japánok előrenyomulása azonban túl gyorsnak bizonyult, és a Burma területén húzódó frontvonal kapcsolattartása a hátországgal komoly nehézségekbe ütközött. A tengeri utánpótlás lassú - és a szövetséges tengeralattjárók miatt - igen veszélyes is volt. Japán nem tehetett mást, mint hogy vasútvonalat épít Thaiföld és Burma érintetlen dzsungelein keresztül. A terv a második világháború legmerészebb mérnöki elképzelése volt. De miként tudták megvalósítani?
Ahhoz, hogy ez a lenyűgöző mérnöki teljesítmény, mely talán a második világháború legnagyobb mérnöki teljesítménye volt, megvalósulhasson, hogy ez a vasútvonal ilyen nehéz terepen ilyen rövid idő alatt megépülhessen, és a háború végéig, a japánok vereségéig zavartalanul működhessen... sok tízezer emberi életet kellett feláldozni. Hogy e vasútvonal megépülhessen, közel százezer embernek kellett meghalnia. A Kwai-folyó partján álló Wang Po viadukt, a vonal egyetlen máig megmaradt állványhídja a mérnöki zsenialitás és egyben a háborús kegyetlenség emlékműve is. A háború óta erősen újjáépített Wang Po a vasútvonal egyetlen máig álló bizonyítéka a japánok fahíd-tervező és -építő technikájának.
Amikor az itt mélyülő harmincméteres szakadékvölgy átívelését kellett megoldani, a japánok sem hadifoglyaik, sem saját katonáik életének feláldozásától nem riadtak vissza. A vasútvonal mentén létesített munkatáborok felé utazó szövetséges hadifoglyoknak fogalmuk sem volt róla, hogy mi vár rájuk. Az eligazításon egy japán tiszt azt mondta, hogy egy üdülőhelyre viszik őket, ahol a háború végéig más dolguk nem lesz, mint hogy pihenjenek és jókat egyenek. A japán propagandafilmek még ennél is tovább mentek. A hadifoglyoknak tejjel és mézzel folyó Kánaánt ígértek. A valóság azonban nem sokáig váratott magára. A Maláj-félszigeten a már meglévő vasútvonalon tehervagonokban vitték őket észak felé. Három napon át utaztak acélvagonokban, melyek nappal úgy felforrósodtak, akár a kemence, éjszakánként viszont egyre jobban lehűltek amint észak felé haladtak. Végül megérkeztek Ban Pongba, mely maga volt a pokol. Elviselhetetlen bűz uralta az egész tábort. A tetők lyukasak voltak, a padló nem volt más, mint bokáig érő sár; a vécék még nem készültek el, maguknak ásták ki azokat.
A foglyokat Ban Pongból a leendő vasútvonal mentén felállított táborokba hajtották. A japán felső vezetés elrendelte, hogy a munkálatok gyorsabb befejezése érdekében a 420 km hosszú vasútvonal különböző szakaszait egyszerre építsék. A nyomvonalat a japánok, ahol csak lehetett, a Kwai-folyó mentén vezették. A 140. kilométernél azonban a terep kifogott rajtuk. A munkások itt egy több mint száz méter magas, a folyóba hanyatló sziklafallal találták szembe magukat. Híd vagy viadukt építése itt szóba se jöhetett, ezért a vasútnak kereszteznie kellett a meredélyt. A nyomvonalnak el kellett hagynia a kényelmes terepet biztosító völgytalpat, és egy hosszú lankás emelkedő után egy kritikus ponton át kellett vágnia a hegyoldalt. Ez a pont a "Pokol tüze-hágó" néven vált ismertté. Az átvágás az egész vasút egyik leghírhedtebb szakaszának bizonyult. Ez a vasút egyik legmélyebb és leghosszabb bevágása. Ausztrál és brit hadifoglyok három teljes hónapon át dolgoztak rajta. Több százan közülük nem élték meg a vájat elkészültét.
Mivel az alagútnak csak két kicsiny bejárata lett volna, csak meglehetősen kis számú fogoly dolgozhatott volna rajta egy időben. Ezért a japánok úgy döntöttek, hogy a nehezebb, de a sok száz munkásnak köszönhetően gyorsabb megoldást választják, és felülről nyitott járatot vájnak a tömör sziklába. A japánok megengedhették maguknak az effajta hideg számításokat, mert munkaerőből kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkeztek. A foglyok azonban a vonal egész hosszán rendkívül alultápláltak voltak, és betegségek egész sora tizedelte őket. A következmények leírhatatlanok voltak. A japánok szó szerint addig dolgoztatták az embert, amíg a kimerültségtől el nem ájult és a földre nem zuhant.
Thaiföld és Burma dzsungeleinek mélyén a világtól elzárt hadifoglyok mit sem tudtak a háború fejleményeiről. Így azt se sejthették, hogy röviddel az építkezés megkezdése után a háború menete Japán ellen fordult. A japánok légi és tengeri támadásokat intéztek a csendes-óceáni Midway-szigetek ellen, abban a reményben, hogy Pearl Harbour-hoz hasonlóan itt is rajtaüthetnek az amerikaiakon. Az Egyesült Államok haditengerészete azonban ezúttal várta őket. Háromnapos elkeseredett küzdelem után a japánok elvesztették négy Pearl Harbour-t is megjárt repülőgép-anyahajójukat. Midway-szigeteki győzelemmel az Egyesült-Államok és szövetségesei tengeri és légi fölényre tettek szert a térségben. A Burmában állomásozó japán hadtestek utánpótlása szempontjából a vasútvonal megépítése most még fontosabbá vált.
Válaszolj az alábbi két kérdésre és nyerj National Geographic ajándéktárgyakat!
Mikor intéztek a japánok légi és tengeri támadásokat a Midway-szigetek ellen?
a) 1942 júniusában
b) 1941 októberében
c) 1943 májusában
Ki írta a Híd a Kwai-folyó felett című regényt?
d) Irwin Shaw
e) Pierre Boulle
f) Ken Follet
A helyes választ a [email protected] címre várjuk. A tárgy/subject rovatba írd bele: NGC.
szerkesztőségét!
