A halottak titkai: Halhatatlan Lenin-kultusz
2003. július 21. 17:15
Életében Vlagyimir Iljics Lenin egy, a világot megforgató mozgalmat keltett életre. Halálával a mumifikálás új módszereit ihlette meg, és egyedülálló laboratóriumot tart fenn. Lenin holttestének legendája bizarr mese, tele politikai intrikákkal, tudományos eredményekkel, kegyetlen kivégzésekkel, és a halállal szemben vívott harccal.
Július 27-én este 10-kor
a National Geographic Channel műsorán
Játsszon velünk és nyerjen
National Geographic ajándékokat!
Vlagyimir Iljics Lenin ma a moszkvai Vörös téren, tisztelettel övezett helyen nyugszik. A nyughely alatti laboratóriumban tudósok gondozzák a holttestét, 1924-ben bekövetkezett halála óta. Lenin holtteste a Mauzóleumban ma afféle látványosság lett, amelyért fizetni kell. Sok orosz szeretné örökre eltemetni Vlagyimir Iljics Lenin maradványait és emlékét. Oroszország ellenségeinek minden próbálkozása, hogy Lenint megsemmisítsék, kudarcot fog vallani. Az sem sikerült nekik, hogy eltávolítsák a Lenin Mauzóleumból.
A szovjet időkben ez a labor volt Moszkva egyik legbőkezűbben támogatott kémiai és biológiai kutató-intézete. A Szovjetunió nincs többé, de a Mauzóleum tudósai idejüket, és a kísérleti célú holttesteket ma is arra használják, hogy továbbfejlesszék a vegyszeres fürdőket, amelyek megvédik Lenin holttestét a bomlástól. Lenin holttestének balzsamozási módszere nem titok többé.
Ilija Zabarszkij egész pályafutását Lenin holttestének kezelésével töltötte, ahogy őelőtte az édesapja is. A Lenin bebalzsamozásakor csupán tízesztendős Ilija túlélte Sztálin tisztogatásait, és megélte a labor újjászületését a szovjet hatalom bukása után. Bár a technika fejlődött, a szertartásos gyakorlat keveset változott azóta, hogy Ilija, csaknem 70 éve, munkába állt itt.
Egy-másfél évente a testet egy hónapra a fürdőbe merítik, majd átvizsgálják, és elvégzik a különféle megelőző eljárásokat. Hetente kétszer-háromszor megvizsgálják, a kezeit, a lábait és az arcát megnedvesítik a balzsamozó folyadékkal, és eltüntetik a bőrhibákat. Hogy megértsük, miért balzsamozták be Lenint, meg kell értenünk az e testben élt embert, és a viharos forradalmat, amelyre az életét áldozta. 1917. október 25-én Oroszország ideiglenes kormánya, és II. Miklós cár lemondott a hatalomról. A kialakult zűrzavarban Lenin bolsevikjai ragadták magukhoz a hatalmat. A következő három évben csaknem kilencmillió életet követelő polgárháború dúlta fel Oroszországot. A forradalom a régi rend teljes megsemmisítésére szólított fel. Ellenzékiek tízezreit, burzsoákat, arisztokratákat, szocialistákat lőttek agyon, és magát a cárt is. Lenin ezután az egyházat vette célba, és az orosz papság tömeges kivégzését sürgette.
Hónapokon át, minden éjjel, gyilkos sortüzek dörögtek a moszkvai temetőkben. A marxizmus-leninizmus, és véres múltja ma már politikai emlék, amelyet Oroszország új vezetése hamar elfelejt. A mítosz megtöréséhez tartozott, hogy a Lenin Múzeumot bezárták, a tárgyakat, és a kultusz jelképeit pedig egy föld alatti raktárban helyezték el. Az új rendszer célja az volt, hogy Lenin szentségének lerombolásával a szovjet állam alapkövét pusztítsa el. Mégis maradtak hűséges követők, akik kitartanak Lenin mellett, és visszakívánják a Lenin ideológiája által végül kivívott eredményeket, mint a munkához való jog, vagy a szuperhatalmi státusz.
Akár szeretett vezér, akár rettegett zsarnok volt, Lenin maradványait még mindig nagy tisztelettel kezelik. A Mauzóleumban ma is egy tudóscsoport felügyeli állandóan, hogy a koporsójánál a hőmérséklet és a páratartalom ne ingadozzon. A balzsamozók, vegyészek és biológusok gyakran próba-testeket használnak az új oldatok és eljárások kipróbálására, mielőtt magán Leninen alkalmaznák azokat. Néma őrséget állnak körülötte az anatómiai minták, melyeken a laboratórium dolgozói művészetüket gyakorolják. Hogy hány pót-holttestet tartanak Lenin laboratóriumában, az államtitok, de mindannyiuknak ugyanolyan, szüntelen gondoskodásra van szüksége, mint Leninnek. A tudomány megkímélte a kommunizmus bálványát a halandók sorsától, ám a test megőrzése, és tisztelete nem kommunista hagyomány, hanem évszázadokra visszanyúló orosz ortodox gyakorlat.
Lenin ellentmondásos személyiség volt. Hősies. Utópista. Könyörületes. Véres kezű. Eltemetik, vagy sem, Lenin, az ember olyan nyomot hagyott, amely nem múlik el. Oroszország halhatatlan elvtársa egyelőre tovább él.
Válaszolj az alábbi két kérdésre és nyerj National Geographic ajándéktárgyakat!
Mikor nyílt meg az első, fából épült Lenin-mauzóleum?
a) 1924
b) 1930
c) 1934
Hol élt Lenin az I. világháború idején?
d) Szibériában száműzetésben
e) Svájcban
f) Moszkvában
A helyes választ a [email protected] címre várjuk. A tárgy/subject rovatba írd bele: NGC.
szerkesztőségét!
