Könyvmentő akciók 1944-1945-ben
2003. augusztus 20. 01:51 Murányi Gábor
A könyvtárosok múlt heti vándorgyűlésén átadott Fitz József-díj névadója ismeretlen a közvélemény előtt, jóllehet az Országos Széchényi Könyvtár egykori főigazgatójának kulcsszerepe volt abban, hogy a második világháború alatt és után ne pusztuljon el a rábízott könyvállomány - változó politikai okokból - veszélyeztetett része.
`Minden fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermék` 15 napon belüli begyűjtését és a lajstromba vett könyvek, folyóiratok és nyomtatványok `kivétel nélküli` megsemmisítését rendelte el 1945. február 26-án a még Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke, dálnoki Miklós Béla. Az egy hónappal korábban Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezményben vállalt ez irányú kötelezettséggel a háború utáni politikai elit - mondhatni, pártállásra való tekintet nélkül - egyetértett. Mai ismereteink szerint csupán egyetlen helyről érkezett a szóban forgó rendelet módosítására irányuló - egyébiránt szigorúan szakmai megfontolású - felszólamlás: az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, Fitz József írt segélykiáltással felérő levelet főnökének, a Magyar Nemzeti Múzeum frissen kinevezett elnökének, Supka Gézának - derül ki A könyvtár és a hatalom című, megjelenés előtt álló tanulmánykötet egyik közleményéből.
szerkesztőségét!
