Magyar régészeti siker Egyiptomban
2003. július 23. 16:18
Öt darab Bizánc kori aranyérmét és egy aranyból készült karkötőt ástak elő a Vörös Győző vezette ásatáson Taposiris Magnán
<
A szentély belső udvara |
Az ókori és középkori források után áttörést Napóleon egyiptomi expedíciója hozott. 1801-ben ugyanis a francia tudósok részletes litográfiát készítettek Taposiris Magnáról. A franciák nílusi "kalandja" után mégis 100 évet kellett várni az első feltárásokra.
Az első taposiri ásatás 1905-1907-ig tartott, a feltárást az Alexandriai Görög-Római Múzeum kurátora, Evaristo Breccia vezette. A helyszín az ezt követő években őrizetlenül maradt, így a frissen kiásott emlékek az enyészeté, illetve a műkincskereskedőké - azaz műkincsrablóké - lettek.
Taposiris Magna napnyugtakor |
A magyar terepmunkák 1998-ban kezdődtek meg Vörös Győző vezetésével. Az első évek munkálatai egy kopt szentély feltárásában merültek ki. Eddig számos Ptolemaiosz-kori lelet, illetve egy Ízisznek tulajdonított női fejtöredék került elő, hosszú idő után azonban ez a néhány aranyérme és karkötő az első említésre méltó lelet, ami előkerült Taposiris Magnán. A most feltárt ékszer és az érmék az Alexandriai Görög-Római Múzeumban lesznek kiállítva.