A magyar fiatalok többsége érdeklődik a történelem iránt
2014. július 30. 14:10
Árpádtól a mai politikusokig
A magyar történelem ismeretét a megkérdezettek 95%-a tartja fontosnak, vagyis a történelem iránt egyébként nem érdeklődők túlnyomó többsége is osztja ezt az álláspontot. Amellett, hogy a fiatalok ennyire fontosnak tartják a nemzeti történelem ismeretét, egyharmaduk szerint kevésbé, 24%-uk szerint jobban, 36%-uk szerint pedig ugyanannyira ismerjük nemzeti történelmünket, mint más nemzetek tagjai. A magyar történelmet a megkérdezettek szerint leginkább jellemző szavak közül a „viharos/zivataros” lett az első 9%-kal. A „balszerencsés” (7%) végzett a második, a „küzdelmes” (6%) pedig a harmadik helyen, miközben az első pozitív kifejezés, a hazaszeretet/hazafiasság 5%-kal a negyedik helyre került.
A hazai történelemoktatás politika- és eseménytörténeti dominanciáját mutatja, hogy a fiatalok által a magyar történelem legfontosabbnak tartott pozitív és negatív szereplői között egyedül Petőfi Sándor nem politikus. Ráadásul még ő, az egyetlen kivétel is komoly politikai szerepet vállalt, amivel inkább vált a nemzeti emlékezet részévé, mint irodalmi tevékenységével, hiszen a legtöbben 1848. március 15-éhez kapcsolják a nevét.
A pozitív szereplők között Hunyadi Mátyás végzett az élen (42% említette, hármat lehetett megnevezni), akit Szent István (38%), Széchenyi István (31%) és Kossuth Lajos (24%) követ. Tőlük messze lemaradva szerepelt a felmérésben Petőfi Sándor, Deák Ferenc, IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, Árpád fejedelem, Horthy Miklós, Hunyadi János és Attila hun király. A felmérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy – Horthyt kivéve – a történelemoktatásban kanonizált és egyértelműen pozitívan ábrázolt szereplők uralják a fiatalok történelemképét.
Ugyanakkor a negatív szereplők élmezőnyében Koppány kivételével kizárólag 20. századi személyeket, sőt ma is aktív politikusokat találunk, ami a közélettel és az aktuálpolitikával szembeni elutasításra utal. A Rákosi Mátyás végzett az élen 18%-kal, őt Kádár János (12%), Gyurcsány Ferenc (12%), Szálasi Ferenc, Horthy Miklós, Orbán Viktor, Koppány, Bajnai Gordon és – egyetlen külföldiként – Adolf Hitler követi. A fiatalok pozitív példák iránti nyitottságát jelzi, hogy amíg pozitív szereplőt a megkérdezetteknek csupán 14%-a, addig negatívat minden második válaszadó nem nevezett meg.
A nemzeti ünnepek tekintetében némi zűrzavar mutatkozik a fejekben. Március 15. minden megkérdezett szerint, ugyanakkor augusztus 20. csak 97%, október 23. pedig csak 90% szerint nemzeti ünnep. Meglepő, hogy október 6-át 64%, május 1-jét 51%, pünkösdöt 37%, karácsonyt 28% tartja nemzeti ünnepnek. Az ünnepi, évfordulós megemlékezések 46% szerint nagyon, 38% szerint inkább fontosak, míg 12% szerint inkább nem, 3% szerint egyáltalán nem azok.
Ugyanakkor a válaszok alapján ünnepi megemlékezésekre a fiatalok közel fele ritkábban, mint évente jár. A megkérdezettek egyharmada évente egyszer vesz részt valamilyen megemlékezésen. A fiatalok 8%-a életében egyszer, 13%-a még soha nem volt ilyen rendezvényen. A budapestiek között jóval alacsonyabb a megemlékezésekre rendszeresen járók aránya. A fiataloknak mindössze 30%-a tudott valamilyen emlékévet megnevezni a közelmúltból. A válaszolni tudók közül legtöbben (23%) a meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott Holokauszt Emlékévet említették, ami az összes megkérdezettre vetítve alig 7%-ot tesz ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
