Az évszázad magyar műkincsrablása
2014. február 3. 16:18 Tóth Eszter Zsófia
„Radarernyők pásztázzák éjszakánként a folyosókat, ultrahanggal, infravörös fénnyel működő berendezések jelzik az idegenek jelenlétét az épületekben… múzeumaink őrzésének személyi és tárgyi feltételei kimagaslóan jók” – írta a Magyar Rendőr 1983. szeptember 17- i száma. A lap ez esetben nagyot tévedett: közel két hónappal később hét festményt loptak el a Szépművészeti Múzeumból.
1983. november 5-én éjjel a betörők Raffaello Esterházy Madonnájával, az Ifjú képmásával, Tiepolo Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben és Mária hat szenttel című festményeivel távoztak, ezen kívül magukkal vitték Tintoretto Női és Férfi mellképét és egy ismeretlen festő Giorgione-képmását. Az elkövetők a tatarozás miatt felépített állványzaton, az ablaküveget kivágva jutottak az épületbe, a képeket a falról leemelték. A riasztóberendezés nem működött.
Az ellopott műkincseket – amelyeknek értéke akkor 1 milliárd 436 millió forint volt, ma kb. 230 millió euró – megtalálták, a tetteseket a rendőrség elfogta. A Szépművészeti Múzeumban fegyelmi eljárásokat indítottak, a múzeum igazgatónőjét nyugdíjazták. Nemrégiben kerültek levéltárba és váltak kutathatóvá olyan rendészeti és miniszteriális szintű források, amelyeknek segítségével elemezzük az egykor történteket.
Az első nyomra Százhalombattánál bukkantak a rendőrök öt nappal később, a Dunából kivezető ipari csatornában: egy ugyanolyan zsákra – abban az ellopott képek vakkereteire is –, mint amilyet a betörők a múzeumban felejtettek. Raffaello Ifjú képmását Törökbálinton találták meg. Az első magyar gyanúsított úgy került a rendőrség látókörébe, hogy a lány édesapja bejelentette eltűnését. A 17 éves Jónás Katalin Olaszországba szeretett volna férjhez menni. Őt 1983. december 6-án gyanúsítottként tartóztatták le, 15 nap múlva a másik két magyar gyanúsítottat: Kovács Gusztávot és Raffai Józsefet is elfogták. Nekik 10-10 ezer dollárt ígértek megbízóik a sikeres rablás esetére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
