Játszottak is a disznó formájú ősi korsóval
2013. december 17. 13:04
Olasz régészek egy ősi terrakotta korsót találtak egy dél-olaszországi sírban; a disznó alakú lelet egyaránt szolgált játékként és ivó alkalmatosságként.
A szűk nyakú korsó, más néven guttus nagyjából 2400 éves, s abból az időből származik, amikor a messzápok lakták Itália "sarkát". A messzápok Illíriából származtak, s i.e. 1000 körül érkeztek Itália déli csücskébe.
A hegyes fülű, emberszemű agyagdisznó valószínűleg egyfajta csörgő lehetett, amivel a kisbabákat próbálták evés után elaltatni; tavaly májusban találták meg Taranto mellett, Manduriában egy masszáp sírban.
A sziklába vájt, 240 centiméterszer 120 centiméteres sírt okker, vörös és kék sávozással díszítették, s két személy földi maradványait tartalmazta. Ez nem meglepő, mivel a masszápok hagyományosan ugyanabba a sírba temették a családtagokat.
Arcangelo Alessio régész, a Puglia Régészeti Felügyelet vezetője elmondta, hogy a csontokat a sír egyik sarkában találták meg felhalmozva, de a sírmellékletben előkerült harminc lelet, köztük edények, kenőcsös tégelyek, lámpások, három bébietető és két női szobrocska.
A sír feketére festett alja és a vasból készült késpenge férfi temetkezésre utal, a trozzellának nevezett, négy apró kerékkel díszített füles edény viszont azt mutatja, hogy nőt is temettek a sírba. Alessio elmondta, a temetkezési tárgyak vizsgálata azt mutatja, hogy a két temetkezést egy harmadik is követte a hellenisztikus korban az i.e. 4. század vége és a 3-2. század között.
Az etetők egy harmadik sírra is utalnak, ezt támasztja alá a sírban fellelt két női szobrocska is, amit általában a fiatalon elhunyt lányok mellé helyeztek. Az ő csontjait azonban nem találtak meg, így a kutatók arra gyanakszanak, hogy a sír női "lakója" terhes volt, mikor elhunyt, így kerülhettek mellé a tárgyak, de az is elképzelhető, hogy az újszülött csontjai az évszázadok alatt teljesen elenyésztek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
