Elhunyt a britek Vasladyje
2013. április 8. 14:31 MTI, Múlt-kor
Margaret Thatchert, a konzervatív párt erőskezű vezetőjét a szigetország első női kormányfőjeként választották meg. Az Argentína elleni sikeres háború következtében a "Vaslady" becenevet elnyerő asszony három egymást követő hivatali időszakot töltött ki a bársonyszékben, ezalatt kivezette országát a válságból és egy "izmust" is elneveztek róla. Egy évtizednyi kormányzást követően bázisa meggyengült, és 1990 novemberében lemondásra kényszerült. A hozzá közel álló embereknek gondoskodó arcát is megmutató kormányfőt 2013. április 8-án szélütés következtében érte a halál.
Margaret Hilda Roberts 1925. október 13-án született Granthamben, ahol apjának vegyesboltja volt. A szorgalmas és elszánt lány két diplomát is szerzett Oxfordban, előbb kémikusként, majd jogászként. 1951-ben férjhez ment Denis Thatcher üzletemberhez, ettől kezdve férje nevén szerepelt a politikában.
Meggyőzőképességének és kiváló fellépésének köszönhetően 34 évesen tory színekben Észak-London középosztálybeli kerülete, Finchley parlamenti képviselőjének választották, tíz év múlva már oktatási miniszter volt Edward Heath kormányában. Akkor úgy tűnhetett, hogy karrierjének csúcsára érkezett, de ő nem érte be ennyivel. 1974-ben, miután a konzervatívok elvesztették a választásokat, Thatcher asszony bejelentette igényét a pártelnöki tisztségre, és már az első fordulóban annyi szavazatot kapott, hogy Heath a lemondás mellett döntött.
A párt élén új politikát hirdetett: "a szocializmus visszafordítását", kevesebb állami beavatkozást, több versenyt és még több magántulajdont. A kisebb adók, kevesebb közkiadás, több magángondoskodás programjával 1979-ben a toryk elnyerték a választók bizalmát, így Thatcher asszony lett Nagy-Britannia első női kormányfője.
A kormányrudat súlyos gazdasági helyzetben vette át, vágtató infláció, magas munkanélküliség és az olajválság nehezítették dolgát. Első sikereit a külpolitika terén aratta: 1982-ben sikeres háborút indított a Falkland-szigeteket megszálló Argentína ellen, kiérdemelve a Vaslady nevet. Gazdasági programját is következetesen megvalósította, visszafogta az állami kiadásokat, "népi kapitalizmusa" eredményeképp minden ötödik brit részvénytulajdonos lett, s tömeges privatizációt kezdett. Hamarosan szembekerült a nagyhatalmú szakszervezetekkel, a legnagyobb erőpróbára 1984-ben került sor, s ő könyörtelenül letörte az egyéves bányászsztrájkot. "Ki irányítja Nagy Britanniát?" - tette fel a híres kérdést, s egy év múlva mindenki tudta a választ: Margaret Thatcher.
1983-ban a falklandi háború után kiírt választásokon a Thatcher asszony vezette toryk elsöprő győzelmet arattak, majd 1987-ben harmadszor is megnyerték a választást. De a bukás már nem volt messze: új adójavaslata miatt zavargások törtek ki, ellenfelei azzal vádolták, hogy a gazdag délre és a szegény északra osztja a nemzetet és elszigetelődik Európától. Pártbeli bázisa meggyengült, és 1990 novemberében lemondásra kényszerült, utóda John Major lett.
1992-ig "egyszerű" képviselő maradt, ezután életre szóló főrendként bekerült a Lordok Házába. 2002-ben több szélütést szenvedett, és az időskori elbutulás tünetei is jelentkeznek rajta, így egyre ritkábban jelent meg a nyilvánosság előtt: ilyen alkalom volt volt férje és Ronald Reagan amerikai elnök temetése.
A történelemkönyvek és az irodalmi alkotások is egyaránt vaskezű asszonynak festik le az egykori brit miniszterelnököt, aki a politikát mindig a magánélete elé helyezte. Azonban a hozzá közel állóknak megmutatta igazi, gondoskodó arcát is: egyszer a kormányfő még le is törölt egy kutyapiszkot testőrének cipőjéről, amikor véletlenül behordta azt a lakásába. Chequerben lévő rezidenciájának gazdasági épületét pedig feldíszítette karácsonykor a személyzetnek, és testőre ajándékot is kapott: egy doboz aprósüteményt, egy flaska forró kávét és egy kis üveg whiskyt.
A britek Vasladyjét, Margaret Thatchert 2013. április 8-án szélütés következtében érte a halál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
