Nem volt általános az amnesztia 1963-ban
2013. április 5. 17:42 MTI, Múlt-kor
1963 és az ügynökök
Tulipán Éva a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) budapesti pártbizottságának székházánál történt Köztársaság téri csata és a megtorlás kapcsolatát elemezte. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa előadásában elmondta, hogy az első és utolsó 56-os kivégzett vádpontjaiban is szerepelt a Köztársaság tér. Az 1963-as rendelet ebből a szempontból nem jelentett komoly cezúrát, mivel a kulcsszereplőkre nem vonatkozott az amnesztia. Körülbelül 160 személy ügyében merült fel a Köztársaság téri eseményekben való részvétel, 41 személyt (részben) az ott történt lincselésben, halottgyalázásban való részvételért ítéltek halálra.
Takács Tibor (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az állambiztonsági ügynökhálózat és az 1963-os amnesztia közötti összefüggésről szóló előadásában kifejtette, hogy 1956 után az állambiztonság legfontosabb feladata kezdetben a nyílt ellenséges tevékenység felszámolása volt. Az újjászervezett állambiztonság a régi gárdából illetve a forradalom idején kompromittálódott emberekről állt; körülbelül nyolcezer egykori ügynökkel vették fel a kapcsolatot, de csak 4500 beszervezés történt 1957-ben. Az állambiztonság létszáma hamarosan meghaladta a tízezer főt, a hálózatépítést pedig – bár jócskán elmaradt az 1953-as 45 ezertől – sikeresnek ítélték.
Az ügynökhálózat nagy segítséget jelentett a forradalom utáni megtorló munkában. Ugyan pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a kutatásokból tudni lehet, hogy az 1956-66 közötti politikai ügyek egyharmadát operatív úton derítették fel. Takács Tibor hangsúlyozta: a beszervezés is a megtorlás része volt, az ügynökök új feladatot kaptak, fel kellett mérniük az amnesztia hatását a külföldi magyarok között, s a hazatértek komoly kihívás elé állították a szervezetet.
A hálózat számának csökkenése már 1963 előtt, a szovjet mintán alapuló totális elhárítás elvével való szakítás után megindult. 1963-ban sokakat sikerült benntartani a hálózatban, a létszám pedig – erősítve a régi reflexet, a "mindenhol ott lenni elvét" – a megnövekedett feladatok miatt később megugrott. Az előadó szerint összességében elmondható, hogy az ügynökhálózatra nem az amnesztia gyakorolt közvetlen hatást, hanem az 1962-es desztalinizáció, az állambiztonság teljes átszervezése.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
