Egységesen mentette Bulgária saját zsidóit
2013. április 3. 11:27 MTI
Nehéz választások - sorsdöntő következmények címmel 32 tablón több mint ezer fotóval és dokumentummal kiállítás nyílik a bulgáriai zsidómentés 70. évfordulója alkalmából szerdán a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.
A vándorkiállítást a Bolgár Központi Állami Levéltár és az izraeli Jad Vasem Intézet készítette saját anyagából és magángyűjteményekből származó archív fényképekből, dokumentumokból abból az alkalomból, hogy 70 éve, 1943. március 8-án kezdődött el a bulgáriai zsidók deportálása - mondta el a bolgár nagykövetség kiállításért felelős munkatársa.
A 32 angol nyelvű tablón keresztül megismerhető többek között a bulgáriai zsidó közösség története a II. világháború elejéig. A XIV. században érkezett Európából egy nagy askenázi zsidó hullám Bulgáriába, ahol már voltak perzsa zsidók is, de számban a legjelentősebb csoportot a Spanyolországból kiűzött szefárd zsidók alkották. Főként a gazdaságban, a kereskedelemben és a könyvnyomtatásban tevékenykedtek. Orvosok és tolmácsok kizárólag zsidók voltak, Európa-szerte híres volt Smuel de Medina rabbi és tudós.
Az antiszemitizmus szinte ismeretlen volt Bulgáriában, a királyi család és a parlament egyetértésben utasította vissza a németek követelését a zsidók deportálásáról. 1940. március 1-jén Bogdan Filov miniszterelnök aláírta a csatlakozást a Róma-Berlin-Tokió tengelyhez, március végén a német hadsereg bevonult Bulgáriába, Németország pedig lehetővé tette, hogy a bolgár hadsereg elfoglalja Macedóniát, Trákiát és a szerb Morava-vidéket.
A bolgár vezetés azért, hogy megmentse saját, 48 ezer főt kitevő zsidóságát, feladta a megszállt területek 11 ezer zsidó polgárát. Ezeket az embereket vagonírozták be 70 évvel ezelőtt és vitték koncentrációs táborokba. A kiállítás tablóiról az is kiderül, hogy nemcsak a bolgár lakosság, hanem a különböző európai városokban dolgozó bolgár diplomaták is tranzitvízumok kiadásával segítették a menekülő zsidókat.
A zsidók városi közösségének európai kulturális szokásai nagy hatást gyakoroltak a bolgárokra. A purim, a zsidó sorsvetés ünnepe lett például a városi karneválok alapja Ruszéban és Szófiában. 1944-ig Bulgáriában 90 bolgár nyelvű zsidó újság és folyóirat létezett. A bulgáriai zsidók adták - kis létszámuk ellenére - az egyetlen bolgár Nobel-díjast, Elias Canetti írót, aki a Duna menti Ruszéban született és a Megmentett nyelv című életrajzi regényében írja le a tradicionális spanyol szefárd közösség mindennapjait. A bolgár utazótárlat április 14-ig tart nyitva, majd a Vatikánban, Izraelben, Németországban és további európai nagyvárosokban is bemutatják.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
