Spanyol-amerikai harc a 2 és fél milliárd fontot érő roncsért
2003. február 3. 02:54
A 2 és fél milliárd font értékű kincset tartalmazó hajó roncsaira Florida partjainál bukkantak a kincsvadászok, de Spanyolország is magáénak szeretné tudni a 250 éves gálya, a Notre Dame de Deliverance tartalmát, amely arannyal, ezüsttel és drágakövekkel teli kincsesládákat szállított egykor Hispániába.
<
| x 16000 |
Bon appétit!
A kincsvadászok a spanyolok és a franciák heves ellenkezéseivel szembesültek. Ők azért követelik maguknak a tulajdonjogot, mivel szerintük a rakomány III. Károly spanyol király újvilági birodalmából igyekezett az óvilágba - az egykor francia lobogó alatt futó gályán. A kolumbiai, perui, mexikói bányákból kitermelt kincsekkel megrakott Deliverance Havannából indult útjára, majd egy nappal később, 1755. november 1-én a floridai korallszigeteknél hatalmas hurrikánba került. Az 500 francia és spanyol tengerészből álló legénység túlélői - egyesek szerint - a Florida partjainál élő kannibál Calusa törzs tagjai étvágyának estek áldozatul. A roncshoz azonban eddig senki sem nyúlt.
Most, 250 év elteltével a portlandi székhelyű tengeralatti kutatócég, a Sub Sea Research (SSR) azt állítja, hogy 200 láb (kb. 61 m) mélyen megtalálta a Deliverance roncsait. Az eredetileg 64 ágyúval felszerelt és 50 méter hosszú hajó két darabra tört, majd roncsai mintegy 26 négyzetkilométeren szóródtak szét. A SSR korábban már engedélyeztette a floridai bírósággal az elsüllyedt rakomány "lefoglalását". A tulajdonos, Greg Brook szerint ez volt a valaha elsüllyedt hajók egyik leggazdagabbika.
A bíróság kitért arra is, hogy amíg eldől a rakomány sorsa, a roncsot meg kell védeni a modern, víz alatti kalózok fosztogatásaitól. S habár a történészek és régészek még nem teljesen biztosak afelől, hogy az tényleg a Deliverance-e, a cég egy ólom páncéllal látta el a hajótörzset, hogy megvédje azt a további pusztulástól és pusztítástól.
A rakomány
A társaság állítása szerint a hajóról semmit sem mozdítottak el, és ezt bizonyítandó, készítettek egy részletes listát a rakomány tartalmáról.
Ezek szerint a hajóroncs 17 ládányi 437 kg aranyrudat, 16000 aranyérmét, 153 darab burnótszelencét, egy arany markolatú kardot, egy aranyórát, 24 kg tiszta ezüstöt, 14 kg ezüstércet, nagyszámú ezüst tárgyat, 6 pár gyémánt fülbevalót, egy gyémánt gyűrűt, és jó néhány láda drágakövet, ill. kakaót, indigót tartalmaz. Érdekes, hogy ezeken kívül a lista utal még úgynevezett meghatározhatatlan "drogokra" is.
Eddig azt a roncsot hitték a legértékesebbnek, amelyet 1990-ben találtak meg és tudomásunk szerint a kaliforniai aranyláz idején, 1857-ben süllyedt el Dél–Karolina partjainál aranyrudakkal telt rakományával együtt. A most megtalált rakomány értéke ennek valószínűleg a háromszorosára rúghat. A spanyol követség szóvivője szerint a Deliverance-re a spanyol kormány az 1902-es spanyol-amerikai béke alapján tart igényt. Ezt az amerikai Legfelsőbb Bíróság és az elnök tanácsadói is támogatják. Az igényt persze az is alátámasztja, hogy a hajón spanyol katonák maradványai nyugszanak, illetve hogy a rakomány a spanyol állam tulajdonában volt.
Ám az amerikai cég sem adja egy könnyen a harcot. "Már akkor takargatni szeretnének dolgokat, amikor még az sem biztos, hogy egyáltalán a Deliverance-ről van-e szó" – mondja Guy Burnette, a kincsvadász cég ügyvédje.
Ám a hivatalos amerikai szervek azzal érveltek, hogy nemrégiben Ben Benson, híres kincsvadász és Virginia állam igényét is visszautasították a spanyol Juno fregatt tartalmára voantkozóan, mivel annak kutatásához a spanyolok előzetes engedélyére lett volna szükség. A Juno 413 katonából álló legénységével és mai értékén számolva kb. 357 millió fontot érő 700.000 ezüst érme társaságában süllyedt el, miután behajózott Veracruzból 1750-ben.
Corpus delicti
Spanyolország rendszerint a hajótestekben nyugvó katonákkal indokolja indokolja, azonban elég világos az is, hogy a rakomány készpénzre válthatósága sem hagyja hidegen az érintetteket.
A Juno ügye 1985-ben pattant ki, amikor is Mel Fisher hírhedt kincsvadász 270 millió font értékű ezüstöt és drágakövet talált az 1622-ben elsüllyedt Nuestra Senora de Atocha gályán.
A Deliverance nyomára teljesen véletlenül akadtak. Szeptemberben egy amatőr búvár, aki főállásban középiskolai tanár, egy 40 karátos, több millió font értékű smaragdot talált azon a helyen, amiről sokan úgy vélik, hogy a Deliverance közelében van.
A hajóra vonatkozó igényeket tovább bonyolítja az a tény is, hogy a 18. század közepén Spanyolország éppen Angliával vívott háborút, így akkoriban a spanyol Armada minden hajója a szigetország ellen harcolt. III. Károly tehát arra kényszerült, hogy a francia Nyugat-Indiai Társaságot kérje meg a szállítás kivitelezésére. S mivel a Deliverance a francia társaság tulajdonában állt, francia legénységgel, a rakományra Franciaország is igényt tarthat.
Gazdag roncsok
Bár Magyarország nem rendelkezik tengerrel, kincsekre itthon is könnyen bukkanhatunk (lsd. ajánlatunkat). Ám a magyar jogszabály szerint minden, ami a föld alatt található, az állam tulajdonát képezi, még abban az esetben is, ha az csupán egy elásott karikagyűrű. Ha pedig a Seuso-kincsek históriáját vesszük alapul, akkor ráadásul nem is tűnik nyugdíjas állásnak ez a foglalatosság.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
