1956 a határon túl
2012. október 23. 08:03
1956 hatása a többi szomszédos országra
A többi szomszédos országban a világháború és az azt követő események okozta fájdalom és emlékek sorozata, illetve a folyamatos megfélemlítés akadályozta meg, hogy nagyobb szabású mozgalom szerveződhessen a fennálló kommunista rendszerek ellen.
Csehszlovákiában a magyarokat 1945 körül annyira megfélemlítették, hogy még több mint egy évtizeddel később sem mertek tömegesen rendszerellenes tüntetésbe kezdeni. A magyar és német főiskolai hallgatók által szervezett szolidaritási akciót azonnal betiltották, s országszerte több száz olyan embert letartóztattak, akik valamilyen módon rokonszenveztek a magyar forradalommal – magyarázta Bottoni. Jugoszláviában kicsit más volt a helyzet. Mivel Tito országa nem tartozott ténylegesen a kommunista tömbbe, 1956 őszén 20 ezer magyar menekültet fogadtak be, akiknek a nagy része néhány napon belül tovább is indult.
A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja esetében teljesen lehetetlennek tűnt bármiféle szolidaritási akció a magyar forradalom mellett. Az ott lakókban még élénken éltek az 1944-1945-ös málenkij robot élményei, a többszörösen megfélemlített társadalom tagjai pedig nem mertek az utcára vonulni, amiben nagy szerepet játszott a hatalmas szovjet katonai jelenlét, illetve a tény, hogy erről a területről lépték át a szovjet-magyar határt az orosz tankok. A pártgyűléseken felvetett politikai és szociális reformjavaslatok a deportálások és bebörtönzések sötét árnyai között pedig nem érhették el céljukat – fogalmazott Bottoni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
