Merre vannak Pannónia emlékei?
2012. április 12. 17:34
A tervezett budapesti múzeumi negyed várható urbanisztikai hatásai és a hazai képzőművészeti élet legbefolyásosabb szereplője; magyar régészek nemzetközi munkái és holland múzeumok internetes tevékenysége; Kína sokszínű múzeumi világa és a budapesti Füvészkert; Pannónia római kori emlékei és a tavalyi év MúzeumCafé-díjasa; a rendszerváltás előtti „rizikós” kiállítások és a Holokauszt Emlékközpont megújulása – mindez, és még sok minden más érdekesség a múzeumok világából a MúzeumCafé most megjelent legújabb számában.
A lap borítóján ezúttal a Liechtenstein hercegi kollekcióban őrzött egyik festmény részlete látható, amelyet a bécsi-vaduzi gyűjtemény kezelői a szerkesztőség kérésére küldtek el felhasználásra a MúzeumCafé címlapjára. Belül a lapban a szokásos bevezető hírek-kiállításajánlók után a Múzeumguide ezúttal Kínába kalauzol el, hogy megismerhessük a hatalmas ország sokszínű múzeumi rendszerének kialakulását, történetét és mai változatos helyzetét.
A Disputában ezúttal azt a kérdést tette fel a szerkesztőség, hogy vajon milyen urbanisztikai hatásai lehetnek a városra a Felvonulási térre tervezett új budapesti múzeumi negyednek: Petrovszky Gábor, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke, Szemerey Samu építészmérnök-városépítész, Kovács Dániel művészettörténész, a hg.hu főszerkesztője és Takáts József, aki a Pécs Európa Kulturális Fővárosa projekt előkészítőjeként már részt vett egy hasonló nagyságú, egy egész városra kiható fejlesztés előkészítésében mondja el a véleményét minderről.
A Műhelyben először az 1907-es első egyiptomi feltárástól kezdve máig sorra vesszük mindazokat a régészeti ásatásokat szerte a nagyvilágban, amelyekben magyar szakemberek is közreműködtek, illetve ma is közreműködnek; ezt követően a Régi Épületek Kutatóinak Egyesültének elnöke mutatja be a szakmai társaság működését és annak eredményeit; ellátogatunk a Pásztói Múzeum új múzeumpedagógia oktatótermébe és látványraktárába; s végül egy holland internetes koncepció-fejlesztő szakember mutatja be, hogy hogyan is használják ki országában a múzeumok a világháló adta sokféle lehetőséget. A Posztamensben az egykori Pannónia provincia római kori emlékeinek múltját és mai helyzetét mutatja be Zsidi Paula régész, az Aquincumi Múzeum igazgatója.
A Múzeumnegyedben ezúttal az Iparművészeti Múzeum nagytétényi kastélymúzeumában kezdjük körsétánkat; onnan Budapest „élő múzeumába”, a Pál utcai fiúk Füvészkertjébe látogatunk; s végül a „mulandó csodák emlékházába”, a fővárosi Róth Miksa Emlékházba térünk be. A Múzeumőr rovat élén ezúttal a főszerkesztő laudációja áll, amelyet március közepén a tavalyi MúzeumCafé Díj átadó ünnepségén mondott el, majd egy interjúban közelebbről is megismerhetik magát az elismertet, Gyarmati Zsolt történészt, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum igazgatóját.
Ezt követően Passuth Krisztina művészettörténész mesél a rendszerváltás előtti „rizikós” kiállításokról; Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója az intézmény történetéről és megújulásának lehetőségeiről fejti ki a véleményét; s végül kiderül, hogy vajon miért is lett egy tavaly év végi szavazáson a kortárs hazai képzőművészeti élet legbefolyásosabbnak ítélt szereplője Bencsik Barnabás, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója. A lapot a szokásos nyolcoldalas angol nyelvű cikkismertetők zárják.
A többszörös hazai és nemzetközi dizájndíjas MúzeumCafé legújabb száma megvásárolható a múzeumshopokban, a nagyobb könyvesboltokban, valamint a kiemelt újságüzletekben; illetve a lap kedvezményesen előfizethető az [email protected] címen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
