Rézbányászok elől mentik a buddhista leleteket

2011. július 15. 11:16

Akár egy éven belül kínai buldózerek semmisíthetik meg a Mes Aynak területén található maradványokat, ugyanis a kelet-ázsiai ország egyik vállalata termeli ki a hegy rézkészleteit. A fontos régészeti lelőhelyen valaha egy virágzó buddhista település állt. „Mint régész, természetesen aggódom emiatt” – közölte Khair Muhammad Khairzada, az ásatást koordináló Afgán Régészeti Hivatal munkatársa. „Azt akarom, hogy minden régészeti helyszínt megmentsünk. Ugyanakkor Afganisztán gazdasága is fontos” – tette hozzá az afgán archeológus.

Tucatnyi régész és mintegy száz afgán munkás dolgozik az ásatáson. Annak ellenére, hogy számos értékes tárgyat régen elloptak, és a lelkes csapat az ősi építményeket sem képes megmenteni, az archeológusok még reménykednek abban, hogy szobrokat, agyagedényeket, arany- és ezüstérméket találhatnak.

„Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre az ásatást illetően. Néha 14 hónap a határidő, néha két év. Ez a kínaiaktól függ” – mondta el Nicolas Engel, a projektben résztvevő francia régész. Hozzátette, hogy mivel a kínaiak nyílt színi kitermelést folytatnak, ezért akár az egész hely megsemmisülhet.

Kétségtelen, hogy Afganisztán nem a régészek paradicsoma. Az elmúlt 30 év zavaros történelmét betetőző tálib uralom alatt a fanatikus terroristák minden olyan régészeti emléket üldöztek, ami nem köthető az ázsiai ország területén domináns iszlámhoz, így semmisültek meg a Bamian-völgy 1500 éves Buddha-szobrai is 2001-ben.

Afganisztán ásványkincseinek értéke az amerikai szakértők szerint 1 trillió dollárra tehető; a szegény ázsiai ország aranybánya az iparilag fontos fémek tekintetében, hiszen számos réz-, arany-, kobalt- és lítium lelőhely található a területén. A China Metallurgical Group 2007 folyamán kapta meg a bányalétesítési engedélyeket az afgán államtól, a 2,9 milliárd dolláros beruházás jelenleg Afganisztán legnagyobb fejlesztési projektje.

A régészek és munkások hetente hat napot dolgoznak reggel hat órától kora délutánig. Engel szerint a bányatársaság által adott határidő betartása még további 100 régész és 800 munkás alkalmazását kívánná meg, ám ezt az Afgán Régészeti Intézet nem engedheti meg magának.

Néhány Mes Aynak területén talált tárgyat már kiállítottak a kabuli Nemzeti Múzeumban: egy i. sz. 5 századból származó fa Buddha-szobrot, egy harmadik századi Bódhiszattvát, arany- és ezüstpénzeket, valamint gipszből és agyagból készített Buddha-fejeket.

„Igen, a bányászat fontos a gazdaságnak, viszont Afganisztán történelme és öröksége ugyanannyira meghatározó” – összegezte Mohammed Rabi afgán archeológus, az ásatás felügyelője.