Hallgatás övezi a Tolsztoj-centenáriumot

2010. december 2. 13:11 MTI

Míg Csehov születésének 150. évfordulóját hatalmas programsorozattal ünnepelte idén Oroszország, addig a nemzet egyik legismertebb és világszerte nagyra tartott írója, Lev Tolsztoj centenáriuma szürreális csöndben zajlott. Az évfordulón, november 20-án sem Medvegyev elnök - aki érzelmes szavakkal méltatta Csehovot -, sem Putyin kormányfő nem emlékezett meg a Háború és béke írójáról, a kulturális minisztérium nem szervezett ünnepséget Tolsztoj tiszteletére és az állami televízió - a megemlékezések kedvelt "szócsöve" - sem szentelt jelentősebb műsorokat neki.

"Halálos csönd uralkodott... Tolsztoj a nagyságra, az emberiességre és ezek jelentőségére emlékeztet. Ezért inkább nem emlékezünk rá" - írta Dmitrij Bikov, a népszerű regényíró a Profil című üzleti magazinban, hozzátéve: "egyetlen törvény sem maradt, sem becsületesség, sem lelkiismeret... jobb a mai oroszoknak, ha nem gondolnak erre".

Oroszországban rengeteg Tolsztojnak szentelt múzeumot találni, egykori birtokát, a Moszkvától mintegy 190 kilométerre délre található Jasznaja Poljanát ezrek keresik fel évente. Ám a világszerte tisztelt, termékeny író, aki a háború, a szerelem, Isten és család kérdésének olyan regényeket szentelt, mint a Háború és béke vagy az Anna Karenina, még mindig kényes témának számít hazájában.

"Szakadár volt a szó minden értelmében, és azt hiszem mind a kormány, mind az egyház megreszketett egy kicsit, amikor Tolsztoj felemelte a hangját" - fogalmazott Andrej Koncsalovszkij, a Tolsztoj utolsó évét bemutató The Last Station (Az utolsó állomás) című film társproducere az alkotás oroszországi premierje kapcsán a hét elején újságíróknak.

A német forrásból készült filmet, amely a Tolsztojt alakító Christopher Plummernek és az író feleségét játszó Helen Mirrennek is hozott Oscar-jelölést, lelkesen fogadta az író rajongótábora és a tudományos élet.

"Oroszországnak meg kell értenie, hogy egy 'siketnéma' évszázadon vagyunk túl, és minden olyan értelmes és jóindulatú betekintés a múlt századba, amilyet ez a film is kínál, nagyon hasznos" - fogalmazott a Reutersnek Gaszan Guszeinov, a Moszkvai Állami Egyetem irodalomprofesszora.

Az intellektuális elit azonban aggodalommal figyeli, ahogy az orosz művészet nagyjairól színvonalas filmek készülnek külföldön. Natalja Voronova, a Népek Barátsága Egyetem oktatója szerint ennek az az oka, hogy attól félnek, Oroszországban nem tudnak ugyanolyan színvonalú alkotásokat készíteni.

Helen Mirren, aki Tolsztoj sokat szenvedett feleségét, Szofját alakítja a Michael Hoffman rendezte filmben, Moszkvában úgy nyilatkozott: Tolsztoj azt akarta volna, hogy "szívük mélyén szeressék őt az orosz emberek".

Bár hívő keresztény volt, radikális teológiai filozófiájáért - amelyben az orosz ortodox egyházat a boszorkánysághoz hasonlította és azt hirdette, hogy az útmutatásnak belülről és nem az egyháztól kell erednie - 1901-ben kiközösítették.

A centenárium előtt Szergej Sztyepasin, az Orosz Könyvszövetség elnöke nyílt levélben fordult az orosz ortodox egyházfőhöz, s felvetette, hogy ha a kiközösítést nem is lehet visszavonni, legalább azt az együttérzést nyújtsa a kételkedő embernek, amelyre éppen az egyház képes.

A válaszban a patriarchátus emlékeztetett rá: a kiközösítésről szóló határozatával a Szent Szinódus csupán konstatálta a tényt, hogy Tolsztoj gróf maga közösítette ki magát az egyházból, teljes mértékben szakított vele. Az ortodox egyház ugyanakkor mély együttérzéssel van az író lelki sorsa iránt, és a magukat száz éve tartó híresztelésekkel szemben semmiféle anatémát nem mondott ki rá és nem átkozta ki. "Az ortodox hívők változatlanul tisztelik Tolsztoj kimagasló írói tehetségét, de változatlanul nem fogadják el kereszténység-ellenes eszméit" - állapította meg a dokumentum.