Pusztulás fenyegeti Pompejit
2010. október 7. 15:22 MTI
Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.
Angol és német régészek már évekkel ezelőtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztető tábláin. Felháborodott turista firkálta fel rájuk véleményét, miközben az olasz műemlékvédelmi szakemberek a sajtóban tiltakoztak a Pompeji élére kinevezett kormánybiztos ellen.
2008-tól az olasz katasztrófavédelemtől érkezett biztos kezelte Pompejit, "de ez nem a földrengés sújtotta l'Aquila és Pompeji nem is szellemváros. Annyian látogatják még ma is naponta, amennyien az 1. században lakták" - írta a kultuszminiszterhez intézett nyílt levelében Andrea Carandini, a Kulturális Javak Főtanácsának elnöke. A miniszter, Sandro Bondi azonnal új felügyelőt nevezett ki a pompeji ásatások vezetésére, akire nem könnyű feladat vár.
Pompejit, a Corriere della Sera című olasz napilapban megjelent riportsorozat szerint gyors beavatkozás nélkül végleges halál fenyegeti. A régészeti területet sikerült megszabadítani az ókori kövek között dolgozó prostituáltaktól, drogkereskedőktől, zsebtolvajoktól és illegális ajándékárusoktól, az épületeket azonban továbbra is kóbor kutyák lakják. Még az állatvédők sem tudták az állatokat eltávolítani.
Sürgősebb problémát jelent a romok állapota. Pompeji tető nélkül maradt lakóházait be kell fedni. Freskók, mozaikok, szobrok a szabad ég alatt porosodnak, mállanak szét az esőben. A látogatók felállványozott falak között közlekednek, az Apollón-templom életveszélyesen elhajlott oszlopai akármelyik pillanatban kidőlhetnek. A restaurálási munka teljesen leállt, az ókori tárgyak egymásra dobálva hevernek a raktárakban.
Carandini elismerte, hogy Pompeji megmentése pénzkérdés is, a régebbi évi 7 milliárd euró helyett ugyanis már csak 2 milliárd jut erre a célra.