A fáraók történetét tanulmányozzák a klímakutatók
2010. szeptember 23. 10:11
Egyiptomban gyűltek össze a kutatók, hogy az ország múltjának segítségével adjanak választ a globális felmelegedés kihívásaira.
Az éghajlati változások hatásait régóta figyelmen kívül hagyják az észak-afrikai országban, amely gazdaságát a Nílus deltájára alapozza, s amelynek lakossága várhatóan 2050-re megduplázódhat, így akár a 160 milliót is elérheti.
A vasárnap kezdődött háromnapos konferencia résztvevői azt próbálják megérteni, hogy a nagy piramist építtetőknek miként sikerült megbirkózniuk a klímaváltozással. „Ez egy olyan időszak, amikor a múlt tanulságait leszűrve próbálunk a jövőre nézve döntéseket hozni” – nyilatkozta Shawkat Yahia, a kairói amerikai egyetem kutatója. Yahia arra figyelmeztette a tanácskozáson megjelenteket, hogy gyors döntésekre van szükség, mivel sok millió embert érint a talajerózió és a művelhető föld visszaszorulása.
„Ha jobban megértjük, hogy a különböző társadalmak hogyan alkalmazkodtak környezetükhöz, fel leszünk készülve a jövő kihívásaira, amely a Nílus deltáját érinti” – tette hozzá a szakember, aki a huszonöt országból érkezett, mintegy kétszáz régész, geográfus, történész, geológus és paleontológus társaságában úgy gondolja, a megoldás kulcsa a geo-régészet (a régészet és a földtan ötvöződésének tudománya) kezében van.
„A hagyományos egyiptológiának új megközelítésekre van szüksége, például arra vonatkozólag, hogy újraalkossa azt a környezetet, ahol az emberek éltek” – mondta el az egyik résztvevő, Yann Tristant, a French Institute of Oriental Archaeology (IFAO) munkatársa. A francia nemzeti kutatóintézet, a CNRS két szakembere, Pierre Zignani és Matthieu Ghilardi szerint ezzel kapcsolatban a legtöbb információt az építészet árulhat el, a templomoknak ugyanis több ezer év történelmi viharát kellett átvészelniük. „A heves esőzéseket és a Nílus kiáradását is figyelembe kellett venni az építkezésekkor” – írták a kutatók egy közösen jegyzett tanulmányukban.