David Niven

2010. január 28. 10:27

(1910-1983)

David Niven Oscar-díjas angol filmszínész, aki jellegzetes bajusza és a Nyolcvan nap alatt a Föld körül című filmben nyújtott alakítása révén maradt meg a közönség emlékezetében 1910. március 1-jén született.

Londonban látta meg a napvilágot, bár ő élete végéig azt terjesztette, hogy a romantikusabb Skóciában született. Katonatiszt apját az első világháborúban vesztette el, s ő maga is a katonai akadémiát végezte el. A békebeli szolgálat azonban untatta, a fegyelmet nehezen viselte, s amikor egy tábornok előadása végén érdeklődött, van-e valakinek kérdése, ő megkérdezte, hogy mennyi a pontos idő, mert megy a vonata. A fegyelemsértésért fogdába dugták, ahol egy üveg whiskyvel lekenyerezte a parancsnokot, s megszökött. Meg sem állt a mozgalmasabbnak ígérkező Újvilágig, ahol megpróbálkozott rodeók szervezésével, üzletelt whiskyvel, végül Hollywoodban kötött ki.

A munkavállaláshoz még tennie kellett egy mexikói kitérőt (turisták puskáit tisztogatta, amíg angliai iratainak megérkezésére várt), de végül megkapta az áhított dokumentumokat, s kitárultak előtte a filmgyár kapui. Először persze csak szűkre, néma szerepek sora után figyelt fel rá Samuel Goldwyn producer, aki négy év alatt 16 filmben foglalkoztatta, egyebek között A zendai fogoly című kasszasikerben. A társasági embernek sem utolsó brit villámgyorsan a legnagyobb sztárok barátja lett, ismertségét csak növelte a Merle Oberonnal (Korda Sándor feleségével) lebonyolított futó viszony.

A második világháború kitörése után azonnal jelentkezett a brit hadseregbe, ahol kommandós kiképzést kapott. Többször dobták le az ellenséges vonalak mögé, részt vett a normandiai partraszállásban, 1945-ben a külföldieknek adható legmagasabb amerikai kitüntetést is átvehette. Népszerűsége miatt a filmrészleg is foglalkoztatta, több propagandisztikus alkotásban szerepelt. Érdekesség, hogy tisztiszolgája (legalábbis hivatalosan) Peter Ustinov volt - Niven ugyanis főtiszti rangot viselt, barátja pedig csak a közlegénységig jutott, s a katonai kasztrendszer miatt csak így tölthették együtt az időt. A nagy anekdotázó hírében álló Niven a seregben eltöltött időről szinte sohasem beszélt, annyira megrázó élmények érték.

A Hollywoodtól távol töltött hat év mit sem ártott népszerűségének, bár túl sok filmet már nem vállalt el. Inkább a születő új médium, a televízió felé fordult, s az első nagy tévésztárok egyike lett. Mozifilmjei közül hatalmas siker lett a Verne regénye alapján készült Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Navarone ágyúi, a Halál a Níluson és a Rózsaszín párduc, 1958-ban a Külön asztalok című filmben nyújtott alakításáért (egy sötét ügyekbe keveredett, de rokonszenves öreg katonát játszott) elnyerte az Oscar-díjat. Érdekesség, hogy 1962-ben az író Ian Fleming őt javasolta James Bond szerepére, de a producer túl öregnek találta, így került a képbe (az egyébként ismeretlen és kisebb gázsival is megelégedő) Sean Connery.

Magánélete sem mozgalmasnak, sem szerencsésnek nem nevezhető: kétszer nősült, első feleségét 17, a másodikat 10 nap ismeretség után vette el, az első balesetben halt meg, a második alkoholista lett. Angol hidegvérét mindig megőrizte, még akkor is, amikor az 1974-es Oscar-gálán egy meztelen férfi rontott be mellé a színpadra.

Az 1980-as évek elején egészsége megromlott, utolsó filmjében hangja már annyira gyenge volt, hogy szinkronizálni kellett. 1983. július 29-én halt meg svájci otthonában.