Történészek elemezték a Páneurópai pikniket
2009. augusztus 18. 14:18 MTI
Európa megosztottságát nem pusztán a nagypolitikai akarat, nem pusztán az állami vezetők belátása vagy a szovjet birodalom legyengülése folytán lehetett megszüntetni 1989-ben; az akkori események a közösségtudatot is erősítették - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hétfőn Sopronban azon a történészkonferencián, amellyel megkezdődött a páneurópai piknik 20. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezéssorozat.
Az MTA elnöke kiemelte annak jelentőségét, hogy a magyar nép jelentős része segítőkészségével, bátorságával hozzájárult ahhoz, 1989. augusztus 19-én a Sopronpusztán tartott pikniken keletnémetek "áttörjék a határt" és Ausztriába meneküljenek. Az 1989. augusztusi eseményeket elemző szakmai tanácskozáson Pálinkás József hangoztatta: abban az évben megszűnt a vasfüggöny, amelynek "rút szögesdrótja, (...) aknamezői, falai ott éktelenkedtek Európa közepén".
Az Akadémia elnöke elismerően szólt Debrecen ellenzéki értelmiségéről, amely a soproniakkal karöltve magára vállalta a piknik megszervezésének oroszlánrészét. A tudós hangsúlyozta a "bölcs belátást", amellyel Bella Árpád alezredes, az érintett határszakasz akkori parancsnoka közösségek életére meghatározó döntést hozott, amikor nem adott parancsot az áttörés megakadályozására. 1989 bővelkedett olyan pillanatokban, amelyek erősítik a közösségtudatot és kifejezik a nemzeti összetartozást - hangoztatta Pálinkás József.
A konferencián Romsics Ignác egyetemi tanár, az MTA levelező tagja a Kádár-rendszernek a 80-as években bekövetkezett legitimációvesztéséről beszélt. Ismertette azokat a magyar gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek következtében - mint mondta - a Kádár-rendszer társadalmi elfogadottsága a 80-as évek közepére megrendült, és az évtized utolsó harmadára "minimálisra zsugorodott". Egy felméréssorozatot hozott egyebek között példaként, amelyben a megkérdezettek a magyarországi helyzetet a Nyugathoz viszonyítva értékelték.
Az 1981-es felmérés eredménye szerint míg a 19 témakörből 13 területen Magyarország vezetett a Nyugattal szemben, addig hét évvel később Magyarország csupán egy szempontból előzte meg a Nyugatot a válaszadók véleménye szerint, ez pedig a munkához való jog, azaz a munkanélküliség hiánya volt. A történész szólt a rendszer demokratizálására törekedő értelmiségi ellenzék növekvő társadalmi befolyásáról, és az MSZMP vezetésén belüli ideológiai harcról, valamint a vele járó hitelvesztésről.
Borhi László, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a nagyhatalmak és 1989 kapcsolatait elemezve hangsúlyozta: nem felel meg a történelmi valóságnak az a mítosz, amely szerint a nagyhatalmak már 1989 decemberében újraosztották Európát. A történész szerint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa a stabilitás megőrzésében volt érdekelt, közös törekvésük volt, hogy Közép-Európa ne destabilizálódjon, ne okozzon gondot sem az akkori Szovjetuniónak, sem Nyugat-Európának. A politika részéről 1989-ben konszenzus volt abban, hogy mélyre ható gazdasági, politikai változásra van szükség Közép-Európában, de ez nem jelenthet katonai, politikai, gazdasági integrációt a Nyugattal.
Oplatka András egyetemi tanár a pikniknek a határnyitás történetében betöltött szerepéről beszélt a konferencián. Felidézte a két évtizeddel ezelőtti esemény előzményeit, köztük azt, hogy két fontos politikai személyiség, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, európai parlamenti képviselő és Pozsgay Imre akkori államminiszter állt a rendezvény mögé, és vállalta a védnökségét. A történész elmondása szerint a piknik délutánján a határátkelő kapuját áttörve 150 keletnémet osztrák területre rohant. Aznap estig több mint 600 keletnémet lépte át a magyar-osztrák határt Sopronpusztánál.
A történész megítélése szerint a piknik katalizátorként hatott a történésekre, felrázta a felelős politikusokat, és felgyorsította a végleges döntéshez vezető utat. Szeptember 10-én pedig felemelkedtek a határsorompók Magyarország és Ausztria között - mondta Oplatka András.