Osztrák tudós kémkedett a brit atomprogramon
2009. július 8. 12:03 The Daily Telegraph
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia második világháborús, szigorúan titkos atomprogramjairól egy osztrák tudós, Engelbert Broda informálta szorgosan a szovjeteket - tudhatjuk meg egy nemrég megjelent, korábban ismeretlen, és szigorúan titkos KGB-dokumentumok alapján írt könyvből
A titokban kommunista szimpatizáns Broda beépített ügynökként dolgozott a Cavendish nukleáris laborban – áll a dokumentumokban. A tartótisztjei által "Eric" fedőnéven ismert fizikus több ezer oldalnyi szigorúan titkos, az angol és amerikai atomprogramot egyaránt érintő dokumentumot juttatott el feletteseinek Moszkvába, és ezzel a Szovjetunó történetének egyik legsikeresebb kémjévé avanzsált. Szolgálataiért azonban semmilyen fizetséget nem kért - áll az iratokban.
Eric valódi identitása évtizedek óta számít a második világháborús kémkedés történetében az egyik legnagyobb rejtélynek: mellette „Liszt” és „Tina” voltak a legjelentősebb angliai ügynökök, ám egész mostanáig ő volt az egyetlen, akinek személyazonosságára nem derült fény. A "Liszt" fedőnevet John Cairncross viselte, aki hivatalosan a külügy és az MI6 számára dolgozott, a szovjeteket pedig szintén atomügyekben informálta, "Tina" néven pedig Melitta Norwood dolgozott a kommunistáknak.
A Spies, the Rise and Fall of the KGB in America című könyvből, amely korábban ismeretlen dokumentumok alapján rajzolja meg a kor hírszerzésének történetét, viszont kiderül, hogy Eric ügynök minden bizonnyal Broda lehetett, aki Ausztria 1938-as német inváziója után menekült Angliába. A mű egyik szerzője, Alekszander Vasszilijev a rendszerváltás után korlátlan hozzáférést kapott a KGB archívumához, ám 2001-ben politikai okok miatt nyugatra távozott. A könyvben így mára nem elérhető, és 1991 óta újra zárolt dokumentumok is olvashatóak: ilyen például egy, a KGB-nek Londonból küldött távirat, amelyben Eric beszervezéséről olvashatunk, így kiderül, hogy a férfi Cambridge-ben, egy összekötőn keresztül ajánlotta fel szolgálatait a szervezetnek.
1942-45 között hetente háromszor utazott Londonba: ennek időpontjait és helyét egy nyilvános telefonfülkében elhelyezett telefonkönyvben jelölte meg kapcsolatainak. Az akció olyannyira sikeres volt, hogy Moszkva 1943-ban már őt tartotta a nukleáris bombákkal kapcsolatos információk fő forrásának. Mivel pedig az angolok szinte mindent tudtak a Manhattan Projektről, így azok az információk is hamar szovjet kézre kerülhettek. Ez a kémtevékenység készíthette elő az első orosz atombomba 1949-es felrobbantását is, három évvel megelőzve Angliát. Az amerikaiak azonban megsejthettek valamit, mert hamar leállították az angolokkal történő együttműködést.
A háború után aztán Broda hazatért Ausztriába, ahol később fizikusként, és környezetvédőként futott be karriert, majd végül 1983-ban hunyt el. Arra már korábban többen is gyanakodtak, hogy kém lehetett, az MI5 azonban sosem talált meggyőző bizonyítékokat ennek igazolására. Az iratok egyben azt is igazolták, hogy Broda szervezhette be a KGB soraiba Alan Nunn May brit fizikust is, akit 1946-ban kémtevékenység miatt ítéltek tíz éves börtönbüntetésre. 1952-ben, szabadulása után Broda ex-feleségét vette el, amellyel újra felkeltette az MI5 gyanúját, ám a férfi 2003-as haláláig semmi hasonlóról nem volt hajlandó nyilatkozni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
