Műkincsvita: az ókor mindenkié!
2008. március 20. 12:00
A kulturális tulajdon kora
Az `ősi nemzetek` mostanában egyre másra olyan kulturális tulajdont védő törvényeket hoznak, amelyek tiltják az ország területén talált ókori leletek engedély nélküli kivitelét. Egy 1970-es UNESCO-egyezmény értelmében más nemzetek is kötelesek e törvények betartására, amit az Egyesült Államok el is fogadott. A külföldi országok követelései az USA-ban a lopott tulajdon elleni törvények alá esnek.
A múzeumok kurátorai és igazgatói arról panaszkodnak, hogy szinte semmit sem lehet törvényesen exportálni, ami csak a feketepiacot segíti, még akkor is, ha a múzeumok nem vesznek részt benne. A legnagyobb felháborodást azok a követelések okozzák, amelyek olyan tárgyakra vonatkoznak, amelyeket a múzeum jóval e törvények elfogadása előtt szerzett. `Elfogadjuk, hogy van néhány jogos követelés. De ha mindent vissza akarnak követelni, az már lehetetlen` - mondta Michael Brand, a Getty Múzeum igazgatója.
|
Kié is a piramis licensze? |
"Úgy gondolom, hogy az egyiptomi kincsek az egész emberiség közös örökségéhez tartoznak. Egyúttal azonban úgy vélem, hogy Egyiptomnak, mint szuverén államnak és e nagy civilizáció hazájának, joga van az ókori kincsekre vonatkozó törvényes és erkölcsi jogai érvényesítésére" - mondta Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hivatal vezetője.
A múzeumok munkatársainak is vannak ellenérveik. Szerintük az olyan intézmények, mint a Metropolitan, a Louvre vagy a londoni National Gallery, "egyetemes múzeumok", amelyeket meg kell becsülni, mert több kultúra emlékeit mutatják be egymás mellett. "Az az ötlet, hogy legyen egy hely, ahol a világ minden részéről származó tárgyakat be lehet mutatni, szinte ingyen, legalább olyan fontos, mint 250 évvel ezelőtt" - mondta Neil MacGregor, az 1753-ban alapított British Múzeum igazgatója.
A britek számára ez a felállás ideális. "A szobrok két külön történet részei. Az egyik az athéni építészet és sobrászat története, a másik a világ szobrászatának története" - véli MacGregor. A görögök számára viszont egyáltalán nem ideális ez a helyzet. Vissza akarják kapni a márványszobrokat, és ebben az Új Akropolisz Múzeum fontos szerepet játszik. A múzeum ugyanis ki fogja állítani az egész Parthenon-frízt, és a Londonban látható részeket szürke gipszmásolattal fogja helyettesíteni, hogy még jobban kiemelje a hiányzó részeket.
A görögök közben azt javasolták, hogy a British Múzeum adja kölcsön a szobrokat az év végén tartandó megnyitó ünnepségre. De van egy probléma: a britek ragaszkodnak hozzá, hogy a kölcsönvétel előtt a görögök ismerjék el hivatalosan, hogy az Elgin-márványok a British Múzeum tulajdonát képezik. "Amíg ez meg nem történik, nem kezdődhetnek el a tárgyalások" - mondta MacGregor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
