Mátyás királlyal kampányolnak a reneszánsz évben
2008. január 23. 10:00
Ötszázötven évvel ezelőtt január 24-én lépett trónra Mátyás király - mondta el a 2008-as reneszánsz emlékév megnyitóján Hiller István oktatási és kulturális miniszter.
Képzőművészettől a tájházi romantikáig
Hiller István szerint a Reneszánsz Év az együttműködésről, a hagyomány tiszteletéről és a nyitottságról, a tradícióról és az innovációról, az értékőrzésről és az értékteremtésről szól. A Reneszánsz Év mindenekelőtt és elsősorban a jövőre összpontosít - hangsúlyozta a szakminiszter, hozzátéve: szeretné, ha a kortárs magyar kultúra és művészet értékei, tehetségei több lehetőséget, nagyobb figyelmet kapnának.
Ezt szolgálná egy tervezett jogszabály is, amely előírná, hogy az állami beruházások költségének egy százalékát olyan kortárs képző- és iparművészeti alkotások létrehozására kell fordítani, amelyeket azután a beruházás helyszínén, vagy annak közelében helyeznének el. Hiller István megnyitó beszédében kiemelte, hogy a programsorozat keretében egy hónapon belül 100 millió forint értékben köztéri szoborpályázatot hirdetnek, hogy a városokon, településeken, tereken minél több kortárs szobor álljon.
A szakminiszter szólt arról, hogy az egyházi közgyűjtemények költségvetését kiegészítik a Reneszánsz Év költségvetéséből. (Korábban több egyházi vezető is felszólalt az egyházi közgyűjtemények állami támogatásának csökkentése ellen, és kijelentették: nem látnak reális esélyt arra, hogy intézményeik a Reneszánsz Év programsorozatában komolyan részt vegyenek.)
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy 50 ezer forint névértékű arany emlékpénzt, nyújtott át az oktatási és kulturális miniszternek. A Reneszánsz Évre kiadott emlékérméből, ifjú Szlávics László alkotásából összesen 5 ezer darab készül. A megnyitó után Hiller István útjára bocsátotta a Nagy Reneszánsz Könyvet, amely országos körútra indul, s művészek, gondolkodók, a kulturális és tudományos élet szereplői írhatják bele gondolataikat a reneszánszról.
| Mátyás apja, Hunyadi János az ország főkapitánya és a királyi jövedelmek kezelője, Nándorfehérvárnál halt meg pestisjárványban. V. László király Cillei Ulrikot nevezte ki helyére, ezt azonban a Hunyadi család familiárisai nem nézték tétlenül, végeztek Cilleivel. A tisztség Hunyadi Lászlóra szállt, de csak pár röpke pillanat erejéig élvezhette a király által ígért büntetlenséget. A bosszúra éhes Garai-Cillei liga a fejét vetette, öccsét, Mátyást pedig foglyul ejtették. A fegyvert ragadó Hunyadi hívek elől a tehetetlen király Prágába menekült, s Mátyást is magával vitte. V. László 1457-ben váratlanul meghalt, ezzel elérkezett a diplomáciai játszmák ideje. Vitéz János, Újlaki Miklós és Szilágyi Mihály megállapodtak, hogy Mátyás Podjebrád György cseh király lányát, Katalint fogja feleségül venni, majd 1458 januárjában megkötötték a szegedi egyezményt Hunyadi Mátyás kiszabadításáról és királlyá választásáról. Szilágyi Mihály és Erzsébet megígérték, hogy nem állnak bosszút László meggyilkolásáért, a Garaiak megtarthatták javaikat, Mátyás nagybátyját, Szilágyi Mihályt pedig öt évre kormányzóvá választották. Újabb házassági ötletet felvetve végül a paktum biztosítékaként megállapodtak abban, hogy Mátyás feleségül veszi Garai lányát, Annát. Az ifjú Hunyadit azonban csak intronizálták, vagyis ünnepélyesen trónra ültették, a koronázásra mindaddig nem kerülhetett sor, míg a Szent Korona III. Frigyes császár birtokában volt. Mátyás uralkodásának első szakasza a királyi hatalom megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt, majd 1463-ban kiegyezett III. Frigyessel (a korona visszavásárlásáról, a török elleni küzdelemről és a trónutódlásról, amennyiben Mátyás fiú örökös nélkül halna meg). Miután nem kellett tartania Frigyestől, megfékezte a bárókat, a fontosabb tisztségekbe saját híveit - köznemeseket és polgárokat - ültette. Erős királyi hatalom megteremtésére törekedett, megreformálta az államháztartást, tovább fejlesztette az államszervezetet, a hatalmas adóbevételekből zsoldos hadsereget verbuvált. Külpolitikai téren megosztotta figyelmét a török veszély és nyugati törekvései között. Uralkodása alatt élte a középkori magyar állam fénykorát, vált európai nagyhatalommá. A központosítás eredményei azonban csak átmenetiek lehettek, mert az ország gazdaságilag nem volt elég fejlett. |
Támogasd a 
szerkesztőségét!
