Szökőár-szakértők elemezték a minószi civilizáció pusztulását
2008. január 17. 12:00
A cunamikutató új elmélettel sokkolt
MacGillivray meghívására Hendrik Bruins geológusprofesszor is vizsgálatokat végzett. `Egy cunamiréteg azonosítása teljesen új kutatási terület. A tudósok az 1990-es évek elejéig nem tudták, hogy a szökőár nem csupán elpusztítja a tengerpartokat, de jellegzetes üledékréteget is hagy maga után. Rengeteg különböző vizsgálatot kell elvégezni, hogy meggyőzhessem magam és kollégáimat arról, hogy itt szökőárraal van dolgunk, nem pedig tengeri viharral.`
Bruins mintákat küldött kollégájának, Chaim Benjamini mikropaleontológusnak, aki az üledékrétegben tengeri kagylók és korallok jelenlétét mutatta ki. Ahhoz viszont, hogy ezek a tengeri élőlények ilyen tengerszint feletti magasságba kerülhessenek, valamilyen hatalmas erejű természeti jelenségnek kellett bekövetkeznie. Geokémiai vizsgálatokkal azt is sikerült megállapítani, hogy az üledékrétegben talált hamu a Théra vulkán kitöréséből származik.
Kosztasz Szinolakisz, a Kaliforniai Egyetem szakértője az 1990-es évek eleje óta foglalkozik a szökőárak számítógépes modellezésével. 2004-ben ellátogatott Banda Aceh egykor 150 ezer lakosú városába, amelyet a 30 méteres hullámok szinte percek alatt pusztítottak el. "Szürreális és abszurd táj fogadott. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy itt valamikor emberek éltek." Szinolakisz kutatásai egyik pillanatról a másikra a tudományos világ és a sajtó figyelmének középpontjába kerültek.
A férfi elkészítette a feltételezett minószi szökőár számítógépes modelljét is. Véleménye szerint a Théráról kiinduló hullámok gyorsan terjedtek, és csupán 1-3 méteresek voltak, amikor elérték a mintegy 100 kilométerre fekvő Kréta partjait. A hullámok hatása tehát pusztító volt, de nem törölhette el a minószi kultúrát.
Szinolakisz 2006 májusában ellátogatott Palaikasztróba, és MacGillivray levitte őt a tengerpartra. "A látvány teljesen megdöbbentett. Ilyesmit láttam mindenütt a 2004-es cunami után. Törött edények, üvegdarabok, csontok, különböző holmik hevertek összevissza. Ezt csak a szökőár okozhatja. A törmelékek arra utaltak, hogy a hullámok legalább 3-4 méteresek voltak." A kutató ekkor újabb vizsgálatokba kezdett: méréseket végzett a tengerfenéken, és mintákat vett a minószi város mögötti hegyoldalról is. A Palaikasztrótól 100 kilométerre nyugatra fekvő Mallia közelében is hasonló törmelékrétegre bukkantak.
Az Indiai-óceánon végigsöprő szökőár következményeit ismerve, egyáltalán nem nehéz elképzelni, milyen hatalmas pusztítást kellett elszenvednie a krétai partvidék városainak. Bizonyíték van viszont arra, hogy a minósziak túlélték a természeti csapást. Kultúrájuk csak 1-2 emberöltő múltán ért véget, akkor is főleg a katasztrófa után kialakult vandalizmus miatt. A templomokat, palotákat kifosztották és felgyújtották, bár semmi jel nem mutat arra, hogy csatára, hódításra vagy újabb természeti csapásra került volna sor. A nagy minószi paloták közül csak Knósszosz maradt meg, amelyet végül a görög szárazföldről érkező mükénéiek vettek birtokukba.
Jan Driessen, belga régész szerint a végső pusztítás a Théra vulkán kitörése által elindított negatív folyamatok utolsó fejezete volt. A szigeten a katasztrófa után éhínség vagy járvány pusztított. Az emberek isteneik ellen fordultak. Lerombolták a szentélyeket, felgyújtották a szobrokat. Valószínűsíthető, hogy felkelés tört ki a régi kultuszok képviselőinek tekintett uralkodói elit ellen, mivel a vulkánkitörés következményei felerősítették a már meglévő osztálykülönbségeket. A hatalmas természeti csapás a minószi civilizációt oly sokáig naggyá tevő, régi értékek és hit teljes felbomlásához vezetett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
