Az 1526. évi mohácsi vészt követően, 1542-1691 között, csaknem másfél századon át Erdély önálló fejedelemség volt. 1568 január 6 és 13 között, János Zsigmond fejedelemsége idején tartották a Kolozsvár közelében lévő Tordán, a vallási toleranciát a világban elsőként meghirdető erdélyi országgyűlést. Az eseményre elkeseredett hitviták és kegyetlen vallási üldözések hosszú időszaka után került sor. A tordai templomban tartott országgyűlésen kimondták az abban a korban `forradalminak` számító elvet: `Midőn helyükön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerént és ha az község ha venni akarja, jó, ha nem pedig senki kényszerítéssel ne kényszerítse`. A korabeli, protestáns vezetésű Erdély, mind a nemzeti, mind pedig a vallási toleranciában példát mutatott a világnak, két évszázadon át egyedülálló volt Európában. A tordai országgyűlés kettős jelentőségű volt Erdély és Magyarország számára. Egyrészt ettől az időponttól beszélhetünk törvényben szabályozott vallási türelemről, másrészt ettől az időponttól számítható az Unitárius Egyház megalapítása is.