A párizsi születésű sportpedagógus 1890-től a Testnevelés Nemzeti Ligája és az Atlétikai Sportok Francia Egyesületeinek főtitkára volt. 1894-ben Párizsban a javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson határozatot hoztak az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az abban az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára lett, majd 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be. Kezdeményezte a szellemi és a téli olimpiai játékok megrendezését, 1925-ben létrehozta a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatalt. 1912-ben irodalmi olimpiai bajnoki címet nyert az Óda a sporthoz című - álnéven írt - versével. Genfben hunyt el 1937. szeptember 2-án.