Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Díva a Harmadik Birodalom árnyékában

2007. december 19. 09:00

Ellentmondásos személyiség, szélsőséges indulatokat kiváltó művész jelenik meg a Zarah Leander - Díva a Harmadik Birodalom árnyékában című könyvben.

<

Zarah Leander (1907-1981) svéd származású színésznő volt, aki német nyelvterületről indulva világkarriert futott be. Sikerfilmjeinek jelentős részét 1937 és 1942 között Németországban forgatta, ami miatt nevét sokan a náci rezsimhez kötötték, és sokat támadták. A színésznőről magyarul elsőként megjelent kötet szerzője, Nótári Tamás szerint a könyv egyrészt Zarah Leanderről, a Greta Garbo és Marlene Dietrich alakjához fogható, klasszikus 20. századi díváról szól, másrészt a korszakról, valamint azon belül a művész és a politika viszonyáról kap a színésznő életén keresztül sajátos perspektívát az olvasó.



Így egyfajta korrajz született - mutatott rá a szerző, hozzátéve, hogy a kötetből az 1945 utáni társadalmi reagálást, például a svédországi bűnbakkeresés és -találás fázisát, ennek lecsengését és újra feléledését is megismerheti az olvasó. Nótári Tamás megjegyezte: könyve megjelenésekor ugyanolyan szélsőséges reakciókról hallott, mint amilyeneket a teljes elragadtatás és a boszorkányüldözés-szerű indulatok kereszttüzében élő színésznő annak idején is kiváltott közönségéből. "Nagyon tetszett, hogy 30 évvel halála után is képes ugyanazt a reakciót kiváltani" - fűzte hozzá a szerző.

Zarah Leander magát apolitikus művésznek tartotta, és direkt módon valóban soha nem politizált, propagandafilmeket nem készített, és a náci pártnak sem volt tagja, ami a kor számos művészéről nem mondható el. Ugyanakkor ott volt, így - ha például a Márai Sándor által megfogalmazott szemszögből nézzük, miszerint a művész puszta jelenlétével legitimál egy rendszert - felelős - tette hozzá a szerző.

Mint mondta, az ilyen kérdések mindig adott korban, az adott pillanatban, az adott egyénnél dőlnek el. A kötetben A bűnbak - megáldva és leköpve mindenütt című fejezetben hosszan foglalkozik a kérdéssel, de általános következtetést nem lehet levonni - mutatott rá. Nótári Tamás a színésznő filmjei közül az Új partok felé (Zu neuen Ufern), a Herczeg Ferenc darabja alapján készült A kék róka (Der Blaufuchs) és a - Rökk Marika szereplésével készült - Bódító báléj volt (Es war eine rauschende Ballnacht) című filmet emelte ki, de a színésznő híres filmjei közt szólt A nagy szerelem (Die grose Liebe) és a Haza (Heimat) című alkotásról is.

Ismert dalai közül A nagy szerelem című filmben elhangzó "Ich weis, es wird einmal ein Wunder gescheh'n" (Tudom, egyszer majd csoda történik) és a "Davon geht die Welt nicht unter" (Attól még nem dől össze a világ) című számot, valamint A kék róka "Kann die Liebe Sünde sein?" (Lehet-e bűn a szerelem?) című dalát említette. A nagy szerelem című filmben elhangzó számokról szólva Nótári Tamás azt mondta: utólag belemagyarázták, hogy propagandadalok, ráfogták, hogy ezeket a Führer előtt is énekelte a színésznő. De ez nem igaz, hiszen Hitlerrel életében csak egyszer találkozott, és ezeket a dalokat koncerten először az 1950-es években énekelte - hangsúlyozta a szerző.

Zarah Leander háború utáni filmjei már nem voltak olyan népszerűek, de a világ színpadain és koncertpódiumain továbbra is nagy sikert aratott egészen 1978-ig, első agyvérzéséig. Nótári Tamás, aki egyúttal jogtörténész, elmondta, hogy hobbiként kezdett a Zarah Leanderről szóló kötet megírásába. Eddig az ókorról, a középkorról írt, műfordításokat készített, így a mostani kötet egy új műfaj első darabja, de - mint megjegyezte - valószínűleg nem az utolsó.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Díva a Harmadik Birodalom árnyékában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra