A globalizáció végzett az amerikai bölényekkel
2007. november 29. 12:00
Kanadai kutatók arra a felfedezésre jutottak, hogy az amerikai bölénycsordák 19. századi megtizedelésének valódi oka a globalizáció volt.
<
M. Scott Taylor, a Calgary Egyetem közgazdásza nemzetközi kereskedelmi jegyzőkönyvek és vadászati beszámolók alapján arra a következtetésre jutott, hogy 1870 után egy olcsó és könnyű cserzési módszert kezdtek használni Európában, amely hatalmas keresletet teremtett az amerikai bölénybőr iránt, amiből aztán cipőtalpat és gépszíjat készítettek. `A tanulmány valóban megoldja ezt a régi rejtélyt, és bemutatja, hogy a korábban kárhoztatott okok valójában ártatlanok, az igazi bűnös pedig a nemzetközi kereskedelem` - állítja Taylor.
Taylor érdeklődését egy film keltette fel, amelyben a bölényt azért vadászták, hogy kabátot készíthessenek a szőréből. A kutató összevetette a lemészárolt bölények számát azon amerikaiak számával, akiknek kabátra lehetett szükségük. Az eredménynek nem volt semmi értelme. Ezért elkezdte tanulmányozni az exportadatokat, amelyeket a többi történész és kutató csak nehezen tud értelmezni, vagy figyelmen kívül hagy más, vonzóbb magyarázatok kedvéért.
Taylor szerint azonban a bölények legnagyobb részét mindössze egy szűk évtized alatt - 1870-es és 1880-as évek között - pusztították ki, közvetlenül azután, hogy Európában új cserzési technikát vezettek be. A bőrök 75 cent és 3,50 dollár között keltek el, mintegy 6 milliót exportáltak belőlük (ennél jóval több bölényt gyilkoltak le), amikor az európai katonákat bölénybőrből készült ruhákkal látták el, mert azok tartósabbnak bizonyultak a marhabőrből készülteknél. A polgárháborúból alig felocsúdott amerikai kormány pedig nem tett sokat természeti forrásai megőrzése érdekében, és ki volt szolgáltatva a piaci keresletnek.
Az összehangolt erőfeszítéseknek köszönhetően ma már 500 ezer síksági bölény él Észak-Amerikában. Az állománynövekedés titka, hogy a legtöbb bölény magántulajdonban van, húsukért tenyésztik őket. A tiszta vérvonal eltűnőben van, mivel gyakran keresztezik szarvasmarhával.