Csendben emlékeztek a nagy európai álomra
2007. november 13. 08:00
Nicolas Sarkozy francia elnök a "nagy európai álomra" emlékezett vasárnap az első világháború harci cselekményeit lezáró fegyverszünet évfordulóján tartott megemlékezésen a párizsi Diadalívnél.
<
A hagyományosan katonai tiszteletadással zajló csendes ünnepségen először mondott beszédet a francia államfő. `Nemcsak a nemzetre és a haza szent ügyét védő hősi halált halt katonákra emlékezünk ezen a napon, hanem arra is, hogy a rengeteg vérből és könnyből egy nagy békeálom született... Ma a jövőt ünnepljük, a béke és a nemzetek közti testvériség jövőjét, a népek közti megértés és szolidaritás jövőjét. Ennek a jövőnek az Európa nevet adtuk` - hangsúlyozta Sarkozy.
A németekkel kötött fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én írták alá Compiegne-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia már előzőleg, november 3-án fegyverszünetet írt alá Padovában. Az 1914-1918 között lezajlott I. világháborúban mintegy 10 millió ember esett el, és 20 millióan megsebesültek, felük rokkanttá vált. Többségük 18-25 éves volt. Franciaországban a háború kitörésekor 8,4 millió embert mozgósítottak, közülük még ketten élnek, 109 és 110 évesek, de már csak egyikőjük tudott részt venni a lakóhelyén tartott megemlékezésen.
Nagy-Britanniában a megemlékezést minden évben a 11. hónap 11. napjának 11. órájában tartják, pontosan akkor, amikor 1918-ban elhallgattak az első világháború fegyverei. A szigetországban idén is a londoni parlament híres toronyórája, a Big Ben tizenegy harangütésére állt meg két percre az élet. Az először 1927-ben megtartott megemlékezés már régóta nemcsak az I. világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona előtt tisztelegnek.
A II. világháborúban több mint 400 ezer brit és nemzetközösségi katona halt meg, közülük 100 ezren a királyi légierő szolgálatában vesztették életüket. A brit nehézbombázó kötelékek személyi állományának 71 százaléka odaveszett. A II. világháború befejezése óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben; 1968 volt az egyetlen olyan év, amelyben a brit hadsereg nem szenvedett hadszíntéri emberveszteséget.
Az utóbbi hat évtized háborúiban meghaltak neveit tartalmazza az a monumentális emlékmű, amelyet a múlt hónap közepén avatott fel London közelében II. Erzsébet királynő. A 16 ezer nevet két, kőből emelt félkör belső felületére, valamint az általuk közrefogott két kőfalra vésték fel; az emlékművön 15 ezer további névnek van hely. A hagyományos november 11-i megemlékezéseket - ahogy az idén is történt - azonban a London kormányzati negyedének közepén álló emlékműnél, a Cenotaphnál tartják, a brit háborúk több ezer veteránjának részvételével.
A szokásoknak megfelelően először az uralkodó, a brit fegyveres erők főparancsnoka helyezte el koszorúját, majd a királyi család többi tagja, végül Gordon Brown kormányfő, David Cameron, a konzervatív ellenzék vezetője, majd a nemzetközösségi országok - vagyis az egykori brit gyarmatok - diplomáciai képviseleteinek vezetői következtek. Az idén első ízben koszorúzott Vilmos herceg, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, a brit trón második számú várományosa, aki tavaly végezte el a legelőkelőbb brit katonai akadémia, Sandhurst tisztképzőjét. Jelenleg a brit hadsereg hadnagya.
(Múlt-kor/MTI)