Kalandozások Pannóniában: kereskedőváros a folyók torkolatánál
2007. november 6. 13:00
Győr ókori települése a Rába-torkolati átkelőhelyhez kapcsolódva alakult ki, amelyhez a limes menti hadiúton kívül Savariából és a Balaton felöl is futottak be utak.
<
Arrabona nevében a Rába folyó antik nevére ismerhetünk rá. A mai Mosonmagyaróvártól (Ad Flexum) mért távolságát az Itinerarium Antonini 25 római mérföldben adja meg, ami megfelel a 37 km-es tényleges távolságnak. A folyami átkelőhelynél egyesülnek a limes-úttal a Savariából (Szombathely) és Sopianaeból (Pécs) érkező fontos utak, így nem véletlen, hogy ezt a vidéket már az i.sz. 1. század közepén, Claudius uralkodása idején megszállta egy segédcsapat. Később, a szomszédos erődítmények megalapítása után is megőrizte rangját, és ennek megfelelően a 2. század elején Pannonia superior (Felső-Pannónia) egyetlen kettőzött erejű lovascsapatát kapta helyőrségül. Feltehető, hogy ez az egység a késő római korig Arrabona helyőrsége maradt.
"A legkorábbi leletek egy fából készült legénységi barakk maradványai, amelynek alapárkait és cölöplyukait sikerült megtalálni. A feltárások megerősítették Gabler Dénes korábbi véleményét, miszerint a kőerődöt a 2. század elején emelték, tehát pontosan akkor, amikor az újabb helyőrség érkezett. Természetes, hogy a milliaria egység lényegesen nagyobb erődöt kellett építsen magának, mint a megelőző kisebb létszámú segédcsapatok. Ebből a periódusból két épületet és a köztük haladó 6 méter széles útszakaszt sikerült az ásatásokon megfigyelni, valamint egy helyiségsort föltárni. Ez az épület éppen úgy van tájolva, mint a megelőző barakképület, vagyis megőrizték a korábbi beosztást. Ennek ismeretében megalapozott az a feltevés, hogy a palánktábor egészen a kőerőd kialakításáig használatban volt. Az újonnan emelt kőépületek igen sokáig voltak használatban, valószínűleg a 4. század kezdetéig" - írja T. Szőnyi Eszter ásatási beszámolójában.
A tábortól délkeletre a i.sz. 2. századtól egy kereskedő- és polgárváros is kialakult. A római tábor és a körülötte fekvő polgárváros azonban az i.sz. 4. században teljesen elpusztult. A vicus a castellum déli és keleti oldalára terjedt ki, ahol ma Győr központja található. Az elpusztult római település és a településből kiinduló úthálózat feltérképezését az időbeli távolság és a régészeti feltárások erős korlátozottsága nehezíti. További nehézség, hogy két évezred távlatában a települést befogadó táji környezet már nem tekinthető állandónak, hiszen ennyi idő alatt a táj is átalakul. Győr térségében a legjelentősebb tájalakító folyó a Mosoni-Duna, emellett jelentős a beletorkolló Rába és Rábca folyók tevékenysége is.
A feltárt kőemlékek és további régészeti tárgyat a Xantus János múzeum állandó és időszakos kiállításain tekinthetők meg. Figyelemre érdemes a középkori vár pincerendszerében kialakított kőtár is.
Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu
Támogasd a 
szerkesztőségét!
