Rendszerváltás Magyarországon - történelmi távlatok nélkül
2007. november 6. 14:00 Dombovári Ádám
Jóllehet mindössze alig másfél évtized telt el a rendszerváltás óta, maga a folyamat történeti eseményként és fogalomként egyaránt ismét jelentős tényezőjévé lett a napi politikai diskurzusnak.
<
Ezt a folyamatot a kutató öt nagyobb szakaszra tagolja, s ezt a tagolást követi a könyv szerkezete is. Az első fejezet 1987 júniusától 1988 májusáig követi nyomon a Kádár-korszak válságát és lezárulását: ezen belül is hangsúlyos szerepet kapnak a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, valamint a Fidesz megalakulása által támasztott kihívások. A fejezet az 1988. májusi pártértekezlettel, Kádár leváltásával és Grósz Károly miniszterelnöknek az MSZMP főtitkárává választásával zárul.
A második rész "Reformkorszak vagy rendszerbomlás" címmel az 1988. június és 1989. január közötti időszakot tárgyalja: a Grósz-féle reformkísérletet és annak kudarcát, a többpártrendszer de facto kialakulását majd elfogadását, illetve 1956 átértékelésének mozzanatát. A harmadik fejezet az 1989. február és június között született ellenzéki és állampárti "átmenet-koncepciókkal", az Ellenzéki Kerekasztal megalakulásával, az átmenetről szóló előkészítő tárgyalások konfliktusos folyamatával foglalkozik.
A szakaszhatárt Nagy Imre és mártírtársai újratemetése jelöli ki. A negyedik rész a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások és az alkotmányozás, a sarkalatos törvények megalkotásának folyamatát tekinti át 1989 októberéig, a harmadik köztársaság kikiáltásáig. A záró fejezet az 1989. őszi népszavazási kampánytól a parlamenti választásokig és a kormányalakításig terjedő választási harc időszakát tárgyalja.
A munka 1987. júniusi nyitó dátumát Ripp koncepciójában több esemény összjátéka jelölte ki: az SZKP Központi Bizottságának júniusi határozata a gazdasági reform elindításáról, Grósz Károly miniszterelnökké választása, a Beszélő által megfogalmazott és kiadott "Társadalmi Szerződés", amely az átmenetről szóló első részletes elgondolás volt, valamint az MDF lakitelki zászlóbontása.
A könyv fő szervezőelemének tehát a politikatörténeti megközelítést és a kronológiát tekinthetjük. Ripp tétele szerint a rendszerváltás gazdasági és társadalmi dimenzióinak megértése és a feldolgozása a politikatörténetből kiindulva válik lehetségessé. A szerző minden fejezetben rövidebb-hosszabb kitekintést ad a világpolitikai eseményekre is, mint amelyek elsősorban meghatározták és befolyásolták a kelet- és közép-európai rendszerek sorsát, de a hangsúly mindvégig a magyarországi eseményeken marad.
A politikatörténeti irányvonal jelöli ki a munka forrásbázisát és metodikáját is: Ripp a témára vonatkozó bőséges szakirodalom felvonultatása mellett - amelyről a jegyzetapparátus mellett a könyv végén részletes bibliográfiát is közöl - az elsődleges források, vagyis a levéltári, országgyűlési és sajtóanyag vizsgálatára helyezte a fő hangsúlyt.
Ide tartoznak az MSZMP iratai (amelyeket a MOL őriz): különösen a Politikai Bizottság, a Politikai Intéző Bizottság és az Elnökség üléseinek jegyzőkönyvei; az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások iratanyaga, de a történész kutatásokat folytatott a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában is. A sajtóanyag széles köréből az országos hírlapok mellett a politikai hetilapok és folyóiratok is, például a videofelvételek is primer forrásként szerepelnek. Forrásait Ripp mindvégig pontos hivatkozással látja el, a kötet végén pedig névmutató is található.
Ripp Zoltán munkája egy teljesség igényével fellépő monográfia a magyarországi rendszerváltás politikatörténeti feldolgozására, bőséges szakirodalmi és forrásutalásokkal, s mint ilyen, kikerülhetetlen a témával foglalkozó kutató számára.
Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990. Napvilág, Bp., 2006. 588 o. 4600 Ft.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
