Hitelesítik a tokaji Rákóczi-vár egykori alaprajzát

2007. október 25. 12:00

Első alkalommal folyik régészeti munka a Bodrogközben lévő tokaji Rákóczi-vár romjainál. A feltárást a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület megbízásából a Herman Ottó Múzeum végzi.

Ismerje meg a vár részletes történetét a régész tanulmányából! (pdf) - A cikk korábban a Hegyvidék című folyóirat Kincseink című különszámában jelent meg, 2007 nyarán

A 2007. augusztus 24-e óta zajló alaprajzhitelesítő ásatásoknak köszönhetően egyre több fal és tárgyi lelet kerül elő a Tisza - Bodrog összefolyásánál, a Bodrogközben elhelyezkedő vár területén. Makoldi Miklós a Múlt-kornak küldött tájékoztatóban a következő szempontokat jelölte meg az ásatás okaként:

1. A Bodrog partján még ma is áll egy falszakasz, ami egyértelműen középkori, hiszen rajta két lőrés is felfedezhető (sőt egy 1936-os fénykép tanulsága szerint ez a falszakasz nagy kiterjedésű és többszintes - ezért egyértelműen azonosítható a 17.századi forrásokban emlegetett Merítő-bástya ágyú kazamatájával, ami szintén kétszintes).

A Merítő-bástya

2. A vár keleti részén, a 610. helyrajzi számú telken látható egy alaktalan falcsonk, amelyet alapként használtak egy 20. században épült házhoz. Ennek középkori eredete szintén valószínűnek tűnt, a házalaptól jelentős mértékben elütő, mészhabarcsos kötőanyaga miatt.

Az ötszög alakú bástya feltárása

3. Ugyanezen a telken található egy nagy méretű, körülbelül hat-hét mázsás, andezitből faragott kő is, amelyen mesterséges bemélyedések láthatóak - valószínűleg korabeli zárszerkezetek helyei. Ezért a kő egy korabeli kapu függőleges elemeként értelmezhető. Sajnos a kő nem eredeti helyén áll, illetve fekszik, de jelentős súlya miatt feltételezhető, hogy eredetileg is a közelben helyezkedhetett el. Mérete pedig egyértelműen "vár léptékű".

4. A várszigetnek nevezett területen (ma csak félsziget, de a középkorban valóban minden oldalról folyó kerítette az erődítményt) ma is található egy belső tó, amely érdekes - félköríves, "kifli" alakú és sokkal mélyebben helyezkedik el, mint az átlag járószint. Ha rátekintünk a várról fennmaradt középkori alaprajzokra, akkor azokon is láthatunk egy belső területet, mely mélyebben fekszik. Ez, a belső várat kerítő szárazárok. Már első ránézésre is világosan látszik a középkori és a mai mélyedés alaprajzi hasonlósága - ezért a mai tó belső oldalán kell elhelyezkedjen a vár legkorábbi része: a négybástyás belső vár az öregtoronnyal és a Mátyás korabeli palotaszárnnyal.

A külső vár délnyugati bástyája bontás közben

5. A külső várat a középkorban egy mesterségesen ásott csatorna keríthette, mely a Bodrogot és a Tiszát köti össze a vár mögött. Ez a csatorna ma is megvan, sőt neve sem változott: a középkor óta Kisbodrognak hívják. Csupán annyi az eltérés, hogy ma már nem folyik bele a Tiszába, hanem északkeletre, a Bodrogköz irányába kanyarodik, de egy szakaszon nyomvonala követi a középkori medret - így a vár helyének meghatározásakor ez is számba veendő terepalakulat.

2007 tavaszán ezen megfigyelések alapján indították meg a vár alaprajzhitelesítő régészeti feltárására vonatkozó engedélyeztetési eljárást. A megfelelő anyagi háttérrel azonban sem a Várbarátok Köre, sem a Múzeum nem rendelkezett, a miskolci Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és annak vezetője, Paszternák István - bízva Makoldi Miklósban és a várbarátokban - ennek ellenére aláírta az engedélyt.

Az eredeti alaprajzzal, és az egyik kályhacsempe

A feltárás több napos dzsungelharccal kezdődött, hogy kialakítsák a majdani ásatási felszínt. A munkálatok során a 610. számú telken lévő alaktalan falcsonkról kiderült, hogy egy három méter széles fal fölből kiálló, lepusztult része; maga a fal pedig a vár egyik legfontosabb építményének, a vár keleti oldalán lévő ötszög alakú bástyának (Vasaló bástya) az északi fala. Azóta arra is fény derült, hogy helyenként - a magas vízszint ellenére - négy méter magas álló falakkal is számolhatnak, a bástya méretei pedig 27x17,2 m, 3 m széles falakkal.

Az azóta végzett munkálatok során azonosítani tudták a 15. században épült belső vár négy külső falából hármat, és négy kerek bástyájából kettőt, amiknek környékéről már számottevő középkori és kora újkori leletanyag is előkerült, köztük 17. századra datálható kályhacsempék és egy talán 16. századi alakos kályhacsempe is.

A kutatók reményei szerint november 15-ig (az ásatási engedélyben megszabott időhatár) sikerülhet mind a belső, mind a külső vár alaprajzának hitelesítése is.

Olvassa el a régész részletes beszámolóját is!

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hitelesítik a tokaji Rákóczi-vár egykori alaprajzát

Támogasd a szerkesztőségét!

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink